Megerősítést nyert a Philae landolóhelye

A Csurjumov−Geraszimenko-üstökös körül keringő Rosetta űrszonda leszállóegysége a jelenlegi tervek szerint november 12-én délelőtt válik le az űreszközről.

Megerősítést nyert a Philae landolóhelye

Szelfi 16 kilométerre az üstököstől: felvétel október 7-én készült

Az Európai Űrügynökség munkatársai a helyszín alapos tanulmányozása után október 14-én megerősítették, hogy a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége a J jelű területen kísérli meg a landolást a 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstökös felszínére. Az akcióra a tervek szerint november 12-én kerül sor. A leszállásra kiszemelt terület a gumikacsa alakú üstökösmag kisebbik felén, a „fejen” található, közel egy méretes becsapódási kráterhez, illetve az égitest jelenleg legaktívabb, „nyaki” régiójához is.

A szonda augusztus eleji megérkezése óta egyre jobban megközelíti az üstökös magját, jelenleg már csak 10 kilométerre van a 4 kilométer átmérőjű égitest középpontjától. A szonda feladata az elmúlt hetekben elsősorban az volt, hogy minél nagyobb részletességgel felderítse a leszállásra elsődlegesen, illetve másodlagosan kiszemelt területet.

A végső döntéssel együtt a szonda irányítói nyilvánosságra hozták a leszállás körülbelüli menetrendjét is. A Philae közép-európai idő szerint november 12-én délelőtt 9:35-kor válik le a Rosettáról, amely ekkor 22,5 kilométerre lesz az üstökösmag centrumától. A leszállás nagyjából hét órát vesz igénybe, így az egység körülbelül 16:30-kor huppan majd le a nukleusz felszínére. Mivel a kommunikációs jel 28 perc 20 másodperc alatt teszi meg az utat a Rosettától a Földig, a leválásról először 10:03, a landolásról 17:00 körül kaphatunk hírt.

A célterület 30 kilométeres magasságból (a piros kör átmérője 500 méter)

„Most, hogy már biztosan tudjuk, hová akarjuk letenni a Philaet, újabb fontos lépéssel kerültünk közelebb ennek a rendkívül izgalmas, de nagyon kockázatos manővernek a végrehajtásához” – mondja Fred Jansen, a Rosetta-küldetés menedzsere. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy mielőtt ténylegesen beindulhat a leszállási procedúra, jó néhány dolognak meg kell történnie.

November 11-én például megerősítést kell nyerni arról, hogy a Rosetta megfelelő pályaíven halad-e a Philae sikeres landolását elősegítő kibocsátáshoz. Az utolsó órákban tesztelik kommunikációs rendszert, illetve a landolóegység fedélzeti rendszereit is. Két órával a leválás előtt a szonda egy rövid manőverrel új pályára áll, hogy a Philae a megfelelő helyen landolhasson. A leválást követően a Rosetta egy időre távolabb kerül az üstököstől, majd ismét közeli pályára áll körülötte, hogy kapcsolatot tarthasson fenn a landolóegységgel.

Ha a felsoroltak közül bármelyik vizsgálat vagy manőver során problémák lépnek fel, a leszállást el kell halasztani, és később újra nekifutni, mondja Jansen. Ha minden a tervek szerint sikerül, a Rosetta és a Philae két órával a leválás után lép először kapcsolatba egymással. A leszállóegység ereszkedés közben folyamatosan képeket készít majd, méréseket végez és mintákat gyűjt be az üstökösmag körül található anyagokból.

A Philae a leválás után pár perccel a Rosettát is lefényképezi. Az első képek a szakértők reményei szerint még ereszkedés közben, néhány órával a leválást követően megérkeznek a Földre. Ha Philae biztonságban landolt, először is körbefotózza környezetét, majd a panorámafelvételt továbbítja a Rosettának, amely hazasugározza a képet.

A landolás után minden perc számít, mivel a Philae akkumulátora önmagától csak néhány napig képes működtetni az egység műszereit. Így aztán a tudományos mérések már egy órával az üstökös felszínének elérése után megkezdődnek, hogy néhány hasznos vizsgálatot akkor is el lehessen végezni, ha esetleg valami gond támadna az akku töltését biztosító napelemekkel. A hosszabb távú program attól függ, hogyan töltődik az akkumulátor, amelyet jelentősen befolyásolhat, hogy az egyre aktívabb üstökösmagból mennyi por telepszik le a napelemtáblákra.

Az meglehetősen biztosnak tűnik a szakértők szerint, hogy 2015 márciusára annyira felmelegszenek az üstökös napsütötte részei, hogy a Philae nem lesz képes tovább működni. A Rosetta azonban tovább folytatja küldetését ezt követően is. Elkíséri a Csurjumov−Geraszimenkót jövő augusztusi napközelpontjára, majd tovább halad vele, ahogy az üstökös megkezdi útját a Naprendszer külső régiói felé.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward