Még sokáig nem fogunk 115 évnél tovább élni

Az orvosi áttörések és az egészséges életmód ellenére úgy tűnik, hogy az ember maximális életkora – néhány kivételtől eltekintve – megállt 115 évnél.

Még sokáig nem fogunk 115 évnél tovább élni

Jeanne Louise Calment 1997-ben bekövetkezett halálakor a világ legidősebb embere volt, és azóta is a legtöbb évet megért embernek számít (legalábbis ami az ismert bejegyzett életkorú személyeket illeti). A francia hölgy 1875 februárjában született Arles-ben, és egész életét, annak mind a 122 évét ott élte le. Az elmúlt évek kutatásai alapján lehetséges, hogy korával még nagyon hosszú ideig rekorder marad.

Vannak, akik évek óta mondogatják, hogy az első ember, aki 150 évig fog élni, már megszületett. Ez nagyon valószínűtlen, állítják Jan Vijg, Xiao Dong és Brandon Milholland, az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatói. A szakértők az elmúlt évszázad demográfiai adatainak tanulmányozása után arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi élettartam komoly genetikai változtatások nélkül sosem lesz több 115 évnél. Néhány kivételes személy, amilyen Calment is volt, átlépheti ezt a határt, de fajunk legtöbb tagja sosem lesz idősebb ennél.

Jeanne Louise Calment

Ez azért meglepő eredmény, mert a születéskor várható átlagos élettartam évszázadokon keresztül óta folyamatosan emelkedett, és vele növekedett a maximális élettartam is. Bár a bolygó legidősebb lakóinak azonosítása nem problémamentes, így a létező adatok sem tökéletesen megbízhatók, egy kivételesen precízen vezetett svéd adatsorból az derül ki, hogy az 1860-as években a legidősebb ismert emberek 101 évig éltek, míg az 1990-es években már 108 év volt a rekord.

„A demográfusok egy ideje már mondják, hogy ez a tendencia véget fog érni, de hogy mikor, azt senki sem tudta” – mondja Vijg. „Amikor Calment 122 évesen elhunyt, még mindenki úgy hitte, hogy csak idő kérdése, mire valaki eléri a 125 vagy 130 évet. De Calment után nem jött senki. 115 évnél megállt az új maximum.”

A szakértők két nemzetközi adatbázist vizsgáltak meg annak kiderítése érdekében, hogy a vélt megtorpanás valós és végleges-e. Különösen Franciaország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok időseire koncentráltak, hiszen ez a négy ország ad otthont a legtöbb 110 év fölötti életkort megért embernek.

Az adatok nagyon világos képet mutatnak, mondják az elemzők. A hetvenes és a kilencvenes évek között a maximális emberi életkor 110-ről 115 évre nőtt, majd 1995-ben, Calment halála előtt megállt ez a növekedés. A higiénia fokozódása, az antibiotikumok, a védőoltások és más orvosi módszerek elterjedése ellenére a legidősebb emberek ma sem élnek tovább, mint 20 évvel ezelőtt. És ezen nem segítenek a különböző „öregedésgátló” fogások sem, például a csökkentett kalóriabevitel vagy a rapamicin nevű hatóanyag.

A szakértők szerint a 115 éves határ biológiánkból adódik. Ahogy idősödünk, egyre több hiba gyűlik fel DNS-ünkben és más molekuláinkban, így a sejtjeinkben zajló folyamatok egyre kevésbé működnek úgy, ahogy korábban működtek. Az esetek többségében ez a hanyatlás konkrét betegségekkel is társul, az idősek jelentős része lesz rákos, szívbeteg vagy Alzheimer-kóros lesz.

Akiket azonban ezek a kórok 80–90-es éves korukig elkerülnek, azok esetében egyre csökken az esély, hogy valaha is jelentkeznek náluk az említett betegségek. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy szerencsés génekkel rendelkeznek. A 110 évet megértek rendszerint nem súlyos betegségekbe halnak bele, és sokan közülük életük végéig képesek ellátni magukat. Halálukat az okozza, hogy egyre több szervük mondja fel a szolgálatot.

Calment például 110 éves korában csak azért költözött be egy idősek otthonába, mert romló látása miatt majdnem felgyújtotta saját konyháját. Röviddel 115. születésnapjáig remek formában volt, ekkor azonban egy esés következtében eltörte combcsontját, és a sikeres műtét ellenére tolószékbe kényszerült. 122 évesen végül abba halt bele, hogy szervezete egyszerűen felhagyott a működéssel.

Fontos ugyanakkor azt is leszögezni, hogy a ma élő 110 év fölöttiek a 20. század legelején születtek, így életük egy jelentős részében nem részesültek a higiénia fejlődéséből, a közgyógyellátás emelkedő színvonalából, a védőoltásokból és az antibiotikumokból. Pedig az első életévek ilyen jellegű tapasztalatai az elméletek szerint meghatározóak a várható élettartam szempontjából.

Vijg szerint azonban ez nem számít sokat, ami a teljes képet illeti. A gyermekkor túlélésével rohamosan növekedik annak az esélye, hogy az ember végül magas kort él meg, mondja a szakértő. Ráadásul az idősek ellátásában is óriási fejlődés következett be az elmúlt évtizedekben. És annak ellenére, hogy ma sokkal több ember él a Földön, mint az előző évszázadban, még sincsenek Calment-nél idősebbek, teszi hozzá Vijg.

Laborkísérletek során férgek, rovarok és rágcsálók esetében sikerült átlépni az áthághatatlannak hitt maximális életkort. Ezeket az állatokat viszont direkt úgy tenyésztették ki, hogy gyorsan nőjenek fel és gyakran szaporodjanak. Esetükben működni látszanak az olyan élethosszabbító trükkök, mint a korlátozott kalóriabevitel vagy bizonyos hatóanyagok. Egyre többen gondolják azonban úgy, hogy ezek az eredmények csak annak köszönhetők, hogy az említett metódusok lelassítják a mesterséges módszerekkel elért gyors növekedés folyamatát.

Ahhoz tehát, hogy átlépjük a 115 éves határt, valószínűleg alapvetően meg kellene változtatni genomunkat is. Addig pedig csak abban reménykedhetünk, hogy minél tovább egészségesek maradunk életünk során, mondja Vijg. „Az nem kérdés, hogy az öregedést máris elodáztuk” – mondja Judith Campisi, a Buck Öregedéskutató Intézet munkatársa. „Ahhoz azonban, hogy maximális élettartamunkat is megnöveljük, valószínűleg annyira sok gént kellene módosítanunk testünkben, hogy ennek véghezvitelére nemhogy saját életünkben, de unokáink életében sem lesz lehetőség.”

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward