Masat−1: itt a vége

A BME oktatói és hallgatói által fejlesztett kisműhold 1061 űrben töltött nap után a számítások szerint szombat hajnalban ég el a földi légkörben.

Masat−1: itt a vége

Az első teljes mértékben magyar fejlesztésű műhold a legfrissebb számítások szerint 1061 űrben töltött nap után péntek 22 óra és szombat 15 óra között lép vissza a Föld légkörébe. Ahogy Dudás Levente, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének egyetemi tanársegédje az MTI-nek elmondta, a megsemmisülés folyamata nagyjából 15 percet vesz majd igénybe, és legnagyobb valószínűséggel szombat hajnalban, 6 óra tájban kerül rá sor. Az új előrejelzést a kisműhold által sugárzott adatokon túl a Masat−1-gyel együtt felbocsátott, de azóta már megsemmisült CubeSatok légköri visszatérésének elemzése alapján állapították meg a fejlesztők.

A műhold megsemmisülése akkor kezdődik meg, amikor a saját meghajtással nem rendelkező űreszköz eléri a légkör 100 kilométeres magasság alatti, sűrű rétegeit, ahol erősen fékeződni kezd, ennek következtében pedig jelentős hőhatás éri. Az emelkedő hőmérséklet következtében először a fedélzeti rendszerek állnak le, majd a rádió is elhallgat, végül pedig a műhold szerkezeti egysége is megbomlik, darabjai pedig nyomtalanul elégnek a légkörben.

A Masat−1 rendkívül sikeres éveket tudhat maga mögött, és ahogy arról korábbi cikkünkbenbeszámoltunk, maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ahogy a fejlesztést vezető Gschwindt András, a BME nyugalmazott adjunktusa pár hónappal ezelőtt megfogalmazta, az egész kisműholdas programnak az a célja, hogy praktikus problémák megoldása révén lelkesítsék és tanítsák a leendő mérnököket. Egy-egy ilyen projekt három-négy szemeszterig tart, így a hallgatók a kezdetektől a fellövésig, és az üzembe állásig nyomon tudják követni az általuk fejlesztett rendszer sorsát.

Mivel a Masat−1 nem űrkutatási, hanem mérnöki-oktatási céllal fejlesztett eszköz, nem elsősorban környezetéről, hanem saját magáról gyűjt adatokat, és a különböző alrendszerekben mérhető feszültségeket, illetve hőmérsékleteket továbbítja a Földre. Különösen érdekesek lesznek ezek az információk a légkörbe való belépést követően, hiszen remélhetőleg követni lehet majd, hogyan melegednek fel és válnak működésképtelenné az egyes részek, ami fontos információkat szolgáltathat a következő kisműholdak fejlesztői számára.

Dudás Levente éppen ezért mostani nyilatkozatában felhívást intézett a rádióamatőrökhöz, akik kezdettől fogva fontos szerepet játszottak a műholddal való kommunikációban. A fejlesztők azt kérik, hogy akinek lehetősége van, még egyszer utoljára próbáljon belehallgatni a Masat−1 adásába (az ehhez szükséges információk ittérhetők el), és segítsen rögzíteni az űreszköz által lesugárzott utolsó adatokat.

Ahogy azt a csapat tagjai korábban elmondták, a Masat−1 megsemmisülése egy sikeres küldetés lezárását jelentő, örömteli, előre eltervezett esemény, hiszen a fejlesztők semmiképp sem akarták újabb darabokkal gyarapítani a Földet körülvevő űrszemét-halmot. Ami folytatást illeti, a kisműholdas program nem fejeződik be a Masat−1-gyel a BME-n, hiszen jelenleg is zajlik a korábban BME−1 néven futó, azóta SMOG−1-re átkeresztelt 5 x 5 x 5 centiméteres űreszköz fejlesztése, amely 2016-os fellövését követően azt fogja vizsgálni, hogy tévéadók sugárzásából mi jut ki a bolygónkat körülvevő űrbe.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward