MARSI TELEPÜLÉSEK HELYETT CERESI ŰRVÁROSOK?

Egy finn asztrofizikus javaslata szerint a törpebolygó körüli űrállomások ideális helyszínt jelenthetnek az emberiség Földön kívüli terjeszkedésének megkezdésére.
Jools _
Jools _
2021. febr. 2. 18:16
Marsi települések helyett ceresi űrvárosok?

Aki szereti A Térség (The Expanse) című sorozatot, annak persze nem új az ötlet, hiszen ebben is a Ceres a kisbolygóövi kolónia központja. Pekka Janhunen ugyanakkor nem közvetlenül az égitestre, hanem köré, egy sok-sok megaműholdból álló hálózatra telepítené a ceresi kolóniát, amely tervezete szerint költséghatékony alternatíva lehet a Hold vagy a Mars emberi betelepítése helyett.

A tervezett kolónia a szakértő friss tanulmánya szerint több ezer hengeres űreszközből állna, amelyek egyenként 10 kilométer hosszúak, 2 kilométer átmérőjűek, és 66 másodperc alatt fordulnak meg a tengelyük körül, a földihez hasonló gravitációs viszonyokat biztosítva a henger belsejében. Egy-egy ilyen, mesterséges légkörrel ellátott henger 57 ezer embernek biztosíthat megfelelő lakhelyet, helyet adva az ellátásukhoz szükséges mezőgazdasági létesítményeknek is. A hengereket egymással is összekapcsolnák, és együtt, egy korongot formáló elrendezésben keringenének a Ceres körül.

Galéria megnyitása

Az ötlet egyébként ebben a formájában sem új, ahogy a finn szakértő is kifejti, Gerard K. O’Neill princetoni fizikus javasolta először a henger alakú űrtelepülések létesítését az 1970-es években. A Ceres kétségkívül kiváló helyszín lehetne egy ilyen kolóniához, hiszen nincs túlságosan messze a Földtől, és a törpebolygó rengeteg nitrogént tartalmaz, amely szükséges a mesterséges légkör fenntartásához, és ezen kívül más erőforrásokban is bővelkedik.

A mesterséges gravitációjú hengerek révén pedig az a probléma is megoldódna, ami Janhunen szerint a Mars vagy Hold kapcsán aggasztó, vagyis hogy az alacsonyabb gravitációban született gyerekek nem tudnak majd egészséges csontozatú és izomzatú felnőttekké fejlődni. A keringő kolóniákon viszont ez nem lenne gond, a természetes fényről pedig hatalmas tükrök segítségével gondoskodnának. Bár az egyelőre csak papíron létező ötlettel kapcsolatban sokan szkeptikusan, Janhunen szerint megfelelő támogatás mellett akár 15 éven belül létre lehetne hozni az első élhető űrtelepet a Ceres körül.

Galéria megnyitása

Mások szerint ugyanakkor az elképzelés megvalósításához egy sor technológiai és logisztikai problémát is meg kell oldani. Ami pedig még nagyobb kérdés, hogy a Ceresen a nitrogénen kívül pontosan milyen más erőforrások állnak rendelkezésre, és ezek mennyire könnyen hozzáférhetők. Egy ilyen nagy kolónia fenntartását ugyanis csak úgy lehet megoldani, ha a szükséges anyagok java helyben elérhető.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

64 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Antantenusz
Antantenusz
2021. febr. 7. 6:15
#6

A jelenlegi globális környezet teljes mértékben és kifejezetten a tényleges technológiai ugrások ellen dolgozik.

A gyors fejlődést valószínűsítők (kiemelten BA) figyelmét felhívom, hogy ha bármelyik vállalat, állam kicsit gyorsabban mer haladni, mint az aktuális vezető nagyböszme, rögvest indulnak ellene/ellenük a szankciók, hogy visszahúzzák a mocsárba.

Ugyanez van a nagyböszme országának társaságainál: ha valamelyik eléri azt a kritikus tömeget, hogy nagyonvezető lesz, rögvest megindulnak ellene a monopóliumellenes eljárások és a nagyonvezető a fejlődése helyett egyre inkább a fennmaradására kezd (kénytelen) koncentrálni.

A nagyböszme elégnagydenemkritikus vállalatai szintén nem arra koncentrálnak, hogy szuperfejlettek legyenek, hanem arra, hogy a kisebbek növekedését megfojtó megoldásokat: adminisztrációs korlátokat (lásd jogvédett téglatest forma telefonoknál), elvárásrendszereket (lásd mindenféle engedélyezés, minősítés, szabványnak megfelelés, piacralépés előtti megfelelési eljárások, nyilvántartási eszementségek) fejlesszenek ki, ami számukra kockázatminimalizáló módon való növekedést, a kisebbek számára meg piacra lépési korlátokat meg az innovációk elfojtását jelenti. Ha mindez nem elég, a gyorsabban haladók elleni szankciókért kezdenek lobbizni meg elkezdnik aláásatni a gyorsanhaladókkal szembeni bizalmat (társadalmi ellehetetlenítés, perszespontánmódon, a kiemelt felhasználóktól indulva).

Ilyen globális környezetben nagyobb esélyt adok annak, hogy az évezred vége előtt lesz még néhány világháborúnk, mintsem annak, hogy a Ceresz körül 10 km hosszú űrállomások hada épül. Remélem, hogy tévedek, de tartok tőle, igazam van.

BiroAndras
BiroAndras
2021. febr. 11. 21:00

@Antantenusz

Én a lényegre koncentrálok, és pont hogy te lovagolsz a szavakon. Te kezdted el magyarázni a különbséget két dolog közt, ami teljesen lényegtelen a téma szempontjából. Ráadásul teljesen önkényes a megkülönbötetés.

Plusz a saját példáid is igazolják, hogy a technológia fejlődik kis és nagy lépésekben is. Az, hogy soroltál példákat technológiai ugrásokra, igazolja a létezésüket, vagyis cáfoltad a saját állításodat.

És még ezen felül, ahogy már írtam, a saját definíciód alapján a Ceres körüli űrváros nem technológiai ugrás, hiszen már van űrállomásunk, csak fel kell nagyítani. Nyílván millió technikai nehézség van, és mocskos sokba kerülne, de az érvelésed szempontjából ezek lényegtelen dolgok. Csak egy példa, az áramtermelés átállítása fosszilis tüzelőanyagokról megújulókra talán még nagyobb technikai kihívás és költség, és erre azt írtad, hogy nem technológiai ugrás.

idArns
idArns
2021. febr. 4. 3:06
#5

Ez egy rendkívül optimista és elrugaszkodott tanulmány. A kolonizálási tapaszalatok teljes hiányában (ISS-en való majomkodást ne tekintsük annak. Csodálatra méltó tevékenység és elirigylendő foglalkozás, de az egy rendszeres supply missionökkel táplált, párfős gyerekjáték egy önfentartó, több ezer fős kolóniához képest) szerintem nem egyből  a világ végére kéne menni egy ilyen ötlettel, hanem kipróbálni a Föld, esetleg a Hold körül. Egyébként meg 15-20 éven belül nem kolonizálni fogunk a jelenlegi tendenciák szerint, hanem összeveszni az utolsó csótánylábon, meg a vízjegyeken, miközben tömegesen szorogunk a szociális média túlzott téruralma miatt. :D

gturke
gturke
2021. febr. 3. 10:48
#4

Amit még nem értek, hogy egy ilyen űrkolóniának nem volna-e jobb helye Föld körüli pályán: kétségkívül kiváló helyszín lehetne egy ilyen kolóniához, hiszen nincs túlságosan messze a Földtől, és a bolygó rengeteg nitrogént tartalmaz, amely szükséges a mesterséges légkör fenntartásához, és ezen kívül más erőforrásokban is bővelkedik. Nem lenne kérdés, hogy a nitrogénen kívül pontosan milyen más erőforrások állnak rendelkezésre, és ezek mennyire könnyen hozzáférhetők.

A kozmikus sugárzástól is nagyobb lenne a védettség, hiszen a pálya a Van Allen övön belül helyezkedne el.

BiroAndras
BiroAndras
2021. febr. 8. 18:37

@Geralt_of_Trivia

A gravitációt végképp nagyon pontosan tudjuk mérni, abban nincs tévedési lehetőség.
Nem tudom pontosan mire gondolsz, de két űrszondára emlékszem, ami szóba jöhet. Az elsőnél nem működött az a mechanizmus, ami rögzítette volna a szondát, ezért pattant le. A másiknál meg sokkal "puhább" volt az aszteroida, mint gondolták. Szilárd talajt vártak, ehelyett laza kavics halmot találtak. Ez az összetételtől független dolgog. És most már ezt is tudjuk.

Egyébként meg, mint már írtam, nyílván nem megyünk el a Ceres-hez építkezni anélkül, hogy legalább egyszer mintát vettünk volna belőle.

h_gyuri
h_gyuri
2021. febr. 3. 6:21
#3

A mikrometeorit veszély csak elvi probléma. A megvalósíthatatlanság meg gyakorlati. A linkelt tanulmányban 410^12 kg tömegről van szó. Az 410^9 tonna. Az ISS nagyjából 400 tonna, azaz 4*10^2. A két számot elosztva 10^7 jön ki. Tízmillió! Az ISS tömegének tízmilliószorosa. 15 év alatt (vagy akárhány alatt), de maradjunk a megálmodott 15 évnél.  Naponta kb 1800 ISS-nek megfelelő tömeg. Több mint egy percenként. Ezt kellene odavinni (helyben kitermelni) feldolgozni, összeállítani, üzembe helyezni. Persze legkésőbb holnapi kezdéssel, hogy tartani tudjuk a határidőt. Sci-fi. A hatvanas években is csak kevesen mertek ilyent álmodni, pedig akkor minden lehetségesnek tűnt. 2000-re holdbázis, többezres űrállomások, stb. Látjuk, mi valósult meg.

BiroAndras
BiroAndras
2021. febr. 11. 21:05

@gturke

Igen, érdekes figura, és meredek dolgokat állít. Viszont 90%-át annak, amit a könyvben ír, hiteles forrásokkal tudom alátámasztani.

h_gyuri
h_gyuri
2021. febr. 2. 20:38
#2

"Janhunen szerint megfelelő támogatás mellett akár 15 éven belül létre lehetne hozni az első élhető űrtelepet a Ceres körül."

Itt egy 10 kilométer hosszú, 2 kilométer átmérőjű eszközre gondolhat? Írjon bátran a 15 után még egy nullát. Amúgy miért is kellene ezt pont a Cereshez telepíteni? Költséghatékony ???! A megfelelő támogatást talán még megbecsülni sem lehetne, de a jelenlegi technikával szerintem a Föld teljes GDP-je szorozva sokkal, nagyon sokkal

peti19870621
peti19870621
2021. febr. 4. 2:17

@BiroAndras -Mert a kávédat űrtörmelékből fogyasztod, s már vissza nem jön, ha már le nyelted. A másik, az hagyján, hogy a hónuk alatt pénz és támogatás van, de hogy ezeknek a minden napjuk az uncsi, s nem találnak benne semmi izgalmasat, ezért kötnek ki a gondolataik ott ahol..

tomchee
tomchee
2021. febr. 2. 20:08
#1

Nem lenne probléma akisbolygó övben a rengeteg mikrometeor?

Geralt_of_Trivia
Geralt_of_Trivia
2021. febr. 3. 7:11

@tomchee A valós veszélyt jelentő méretű űrpiszokból pedig NASA saccra 160 ezer kilométerenként van 1 darab... Érdemes észben tartani, hogy a kozmikus sugárzástól való megfelelő védelemhez szükséges anyagvastagság az erre legkiválóbban alkalmas struktúrájú alumíniumból is tizenkét centiméter.

Vissza az oldal tetejére