„Marsi” körülmények közt érzi a legjobban magát egy földi baktérium

A Szibéria fagyott talajának mélyén talált baktériumfaj a marsihoz hasonló hideg, alacsony nyomású és oxigénmentes környezetben is zavartalanul gyarapodott.

„Marsi” körülmények közt érzi a legjobban magát egy földi baktérium

Az űrkorszak kezdete óta folyik a találgatás arról, hogy vajon van-e vagy létezett-e valaha élet a Naprendszer más bolygóin. Mivel egyelőre a jelenleg legintenzívebben kutatott égitest, a Mars esetében sem akadtak a legapróbb mikrobák nyomára sem a kutatók, és még rengeteg potenciális élőhely átfésülése hátravan, egyes szakértők más úton igyekeznek megközelíteni a bolygónkon kívüli élet létezésének lehetőségét: a Föld legszélsőségesebb területeit fésülik át, ottani élőlények után kutatva.

Az egyik ilyen kutatás során egy nemzetközi tudóscsoport Szibéria fagyott talajának mélyéből vett mintákat, majd a marsihoz hasonló hideg, alacsony nyomású és oxigénmentes környezetbe helyezték ezeket. A csöppent sem barátságos körülmények ellenére több baktériumtelep is túlélte a kalandot. Némi tanulmányozás után fény derült arra is, hogy a rideg környezetet legjobban bíró baktériumok rokonságban állnak azon törzs tagjaival, amelyeket először a fagyasztóban tárolt, vákuumcsomagolású húskészítményeken azonosítottak. Bár mindez persze semmit sem árul el arról, hogy milyen élet létezhet a Marson, rávilágít egy nagyon fontos dologra, mégpedig arra, hogy más bolygók földi mikrobákkal való megfertőzése igenis létező kockázata az űr felfedezésének.

A kísérlet során Szibéria több ezer éve fagyott talajából vettek bakteriális mintákat, majd ezeket normál körülmények között kezdték tenyészteni. Amikor a telepek fejlődése megindult, szélsőségesebb környezetbe helyezték ezeket, azaz fagypont alá hűtötték a telepeket, az oxigént szén-dioxiddal helyettesítették, és kevesebb, mint egy százalékára csökkentették a légköri nyomást.

A hőmérséklet csökkenése nem különösebben izgatta a mikrobákat, gyakorlatilag zavartalanul fejlődtek tovább. A szén-dioxidban dús légkör ellenben csaknem az összes telep fejlődését megrekesztette, így a nyomás csökkentésének már nem nagyon volt min rontania. Volt azonban néhány telep, amely továbbra is zavartalanul fejlődött: a vizsgált több ezer kolóniából összesen hat olyat azonosítottak, amely minden környezeti változást túlélt, és továbbra is gyarapodott, sőt: ezek jobban érezték magukat marsi körülmények közt, mint szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson.

A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a telepek a Carnobacteriumok törzsébe tartoznak, amelyek jellegzetesen a fagyos környezetet kedvelik. A fagyasztón kívül azonosították már különféle képviselőiket az Északi-sark vidékén és az Antarktiszon is. A szakértők hangsúlyozták, hogy az általuk modellezett körülmények csak töredékét tartalmazzák azon életre veszélyes kondícióknak, amelyek a Marson uralkodnak, így semmi biztosíték arra, hogy hat túlélő telep a vörös bolygón is virágozna. Nem vizsgálták például az intenzív ultraibolya sugárzás, az extrém szárazság, a nagy energiájú részecskék vagy a kozmikus sugárzás hatásait a mintákra. Érdekes mindenesetre, hogy a Földön akadnak olyan élőlények, amelyek ilyen mértékékig képesek alkalmazkodni a szélsőséges környezethez, és jobban érzik magukat ilyen körülmények közt, mint az általunk normálisnak ítélt viszonyok mellett.

A szakértők szerint egy dologra mindenképp felhívja a figyelmet a kutatás: ezt követően még nagyobb figyelmet kell fordítani a Marsra küldött eszközök sterilizálására, különben azt kockáztatjuk, hogy megfertőzzük a bolygót.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward