MÁR SZEPTEMBERBEN MEGÉRKEZHETNEK AZ INTEL ELSŐ HIBRID ASZTALI PROCESSZORAI?

Egyelőre úgy tűnik, igen, vagyis fél év különbséggel rögtön két új processzorgeneráció is napvilágot lát az Intel térfelén.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
2021. jan. 26. 11:40
Már szeptemberben megérkezhetnek az Intel első hibrid asztali processzorai?

Az Intel termékpalettája hamarosan egy új processzorgenerációval frissülhet, amellyel kapcsolatban a CES 2021 alkalmával megtartott előadáson hangzott el egy s más. Az új processzorok a tervek szerint valamikor március folyamán, a hónap második felében áraszthatják el az üzletek polcait, egy holland webshop jóvoltából már az is kezd körvonalazódni, hogyan alakul az egyes modellek árazása, ám ezt az információt egyelőre érdemes távolságtartóan kezelni.

A Rocket Lake-S processzorok tehát tavasszal érkeznek, segítségükkel az Intel visszaszerezheti a vezetés a processzorpiacon, ahol most a RYZEN 5000-es család aktuális tagjai arathatják le a babérokat. A Rocket Lake-S generációt követően egy újabb sorozat is forgalomba kerülhet idén, ám ennek tagjai már több téren is újítást hoznak, valamint elsőként alkalmazzák az ARM háza tájáról ismerős big.LITTLE architektúra által ihletett hibrid dizájnt is.

Ezek a processzorok a 12. generációs Core szériába tartoznak és az Alder Lake-S lapka köré épülnek, ami már egy új gyártástechnológiával készül. A 10 nm SuperFin eljárásnak köszönhetően javulhat az energiahatékonyság, illetve egységnyi területre több tranzisztor férhet, ami segíthet a teljesítmény növelésében és új funkciók bevezetésében is. Az Alder Lake-S modelleknél már nem a Rocket Lake-S és a Comet Lake-S által használt LGA-1200-as processzorfoglalat lesz érvényben, hanem egy teljesen új, LGA-1700-as jelölésű megoldás, amire több okból is szükség van.

Galéria megnyitása

Az Alder Lake-S processzorok maximum 16 maggal rendelkezhetnek majd, amelyek közül maximum 8 épülhet a Golden Cove architektúra közé, így ezek nagy teljesítményt kínálnak majd, míg a maradék 8 mag már a Gracemont architektúrát használhatja, azaz energiahatékonyságra kihegyezett dizájnról lesz szó. Az egyes modelleknél egyenlő számú kis- és nagy teljesítményű processzormag foglal majd helyet a tokozáson belül.

Az új processzorok várhatóan fejlettebbek lesznek vezérlők szempontjából, illetve két fontos újítást is bevezethetnek, amelyek az érintkezők számának növekedését és új processzorfoglalat bevezetésének szükségességét eredményezik. Az egyik a DDR5-ös memóriatámogatás, amelynek érkezésére már több memóriagyártó is készül; a másik pedig a PCI Express 5.0-s szabvány támogatása, ami szintén előrelépés lesz a Rocket Lake-S generációhoz képest, a Comet Lake-S PCI Express 3.0-s támogatásához képest pedig főleg.

Az LGA-1700-as processzorfoglalat, illetve a másik két újítás miatt friss alaplapokra is szükség lesz, amelyek a 600-as sorozatú lapkakészletek köré épülhetnek majd. Az új alaplapok és az új processzorok várhatóan már idén szeptemberben debütálhatnak, legalábbis a legfrissebb információk erre utalnak.

Ezzel egy időben természetesen az AMD sem tétlenkedik majd, hiszen a pirosak térfelére megérkeznek a RYZEN 6000-es sorozatú processzorok, méghozzá DDR5-ös memóriatámogatás és PCI Express 5.0-s támogatás mellett, ennek köszönhetően ott is processzorfoglalat-váltásra lehet számítani, azaz a Socket AM4-et leváltja a Socket AM5. Ezek a processzorok már 5 nm-es csíkszélességgel készülhetnek és a ZEN 4 architektúra köré épülhetnek, amellyel kapcsolatban már szintén elhangzott néhány érdekesség a CES 2021 alkalmával.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

13 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
punchman
punchman
2021. jan. 28. 0:40
#3

A Ryzen 6000 lehet hogy megérkezik idén, lehet hogy AM5-ös lesz, és lehet hogy lesz DDR5 és PCIe 5.0 (bár szerintem nem), de biztos nem 5nm-en készülő Zen4 lesz. Az majd a Raphael lesz. Előtte idén kijön a Warhol 7nm-en, vagy javított 7-es node-on (főleg ha TSMC elkezdi átalakítani a gyárakat), Zen3 refresh alapon.

arn
arn
2021. jan. 26. 13:22
#2

Nincs rossz processzor, csak rossz ar :)

Dragon3k
Dragon3k
2021. jan. 27. 9:16

@arn Ezzel lehetne kötekedni, elvégre mindkét fél mutatott már be rossz processzort, amit az ára se mentet meg.

ZoliS
ZoliS
2021. jan. 26. 12:13
#1

Kíváncsi lennék, hogy a big.LITTLE architektúrában hogyan döntik el, hogy az adott utasításokat mely mag hajtsa végre? Ha egy gyengébb mag túlterhelődik, akkor átadja a taskot egy erős magnak? Ha igen, ez a folyamat milyen gyorsan zajlik le? Ha nem, akkor honnan tudja, hogy egy task milyen igénnyel fog rendelkezni a futás idején?

thedeveloper
thedeveloper
2021. jan. 28. 8:07

@punchman  " Laptopokban biztosan energiahatékonyabb lesz" Ezt mire alapozod? Egy mezei, homogén felépítésű processzornak rengeteg eszköz álla a rendelkezésére, hogy a terhelés függvényében a másodperc tört része alatt csökkentse a fogyasztását, vagy növelje a számítási teljesítményét. Egy nagyon erő, high-end notebook CPU kb. 35W-os TDP-vel rendelkezik. Egy ultrabook-ban nagyjából 17W-os a legerősebb példány. Ezek akár 1W alá is képesek csökkenteni a fogyasztásukat úgy, hogy belső kapukkal megakadályozzák, hogy a "felesleges" magokon egyátalán feszültség essen... A 4+GHz-s CPU-k akár 800MHz-re is képesek cskkenteni az órajelüket.
És ez nem scifi, ez már jóideje így működik.

Egy sima IPC növeléssel (amit állítólafg az Intel meg is tett) is el lehetne érni még nagyobb hatékonyságot, mivel például ugyanazt a számítási teljesítményt a processzor már 600MHz-n és kisebb vCore-ral is elérné, mint amiez a korábbi verziónak még 800MHz-re volt szüksége.
Ehhez nem kellenek "LITTLE" magok.

Amiket viszont nyugodtan integrálhattak volna az x86-s magok mellé, egy közös vagy akár saját die-ra a tokozáson belülre, azok a különböző CÉL processzorok. Mennyire állat lenne, ha rendelkezésre állna egy DSP, egy kis FPGA, egy PowerPC, valami ARM alapú SoC, egy mikrovezérlő, stb...
NA arra már ujjongva tapsolnék én is! Mert a legtöbb energiát akkor tudod megspórolni, ha a leggyakrabban előforduló feladatokhoz (multimédia, hálózatvezérlés, AI) a kategóriáján belüli leghatékonyabb megoldást, azaz a célhardvert adod.
Nem véletlenül tudnak 1/xW fogyasztással 4k tartalmakat lejátszani a SoC-ok. Konkrétan van bennük egy hardver, aminek ez az egyetlen dolga.
Általános-célú, egyszerű feladatok szempontjából agyonbonyolított CISC/RISC hibrid magokkal minding hatalmas overhead-et jelent majd a feladat elvégzése.
Amíg egy x86-os CPU még a szénnébonyolított memóriaalrendszerből próbálja megetetni az FDE cycle-jét, addig egy ARM már a következő feladatra vár.

Vissza az oldal tetejére