Infók a Rocket Lake-S processzorokról
Ahogy az várható volt a CES 2021 alkalmával megtartott virtuális Intel bemutatón szó esett a Rocket Lake-S processzorokról, ám a teljes sorozatot még nem mutatták be, csak az alapokról érkeztek adatok. Ezeket az adatokat egészítik ki egy extra dia, amely a Core i9-11900K várható teljesítményével kapcsolatban ad képet, plusz az új processzor legfontosabb tulajdonságait is taglalja egy dia lejjebb.
A Rocket Lake-S processzorok a korábbi pletykáknak megfelelően LGA-1200-as foglalatba illeszkednek majd, maximális kiépítésben pedig 8 maggal és 16 szállal rendelkezhetnek. A show alkalmával megtekinthettük a lapka első hivatalos képét, amely alapján a Rocket Lake-S szélesebbnek tűnik, mint a Comet Lake-S, illetve a Coffee Lake-S Refresh, így érthető, miért is 8 mag a maximum ezeknél az új processzoroknál.
A gyártástechnológia továbbra is 14 nm-es marad, a processzormagok azonban már szakítanak a Skylake érával, ugyanis a Cypress Cove architektúra köré épülnek, ami hoz egy-két változást. Ilyen változás a magonkénti L2 Cache kapacitásának 256 KB-ról 512 KB-ra történő növelése, valamint a DLBoost VNNI utasításkészlet bevezetése, ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatvégzés gyorsítását segíti. Az L3 Cache kapacitása változatlanul 16 MB marad.
A lapka egyéb részein is van változás, ugyanis a PCI Express hub immár PCI Express 4.0-s szabványú, 20 helyett pedig 28 sávot kínál, amelyek közül 16-ot videokártyák meghajtására, 4-et M.2-es SSD kiszolgálására, 8-at pedig a DMI busz kiszolgálására használ a rendszer. Utóbbi egyébként korábban csak 4 sávval gazdálkodhatott. A memória-alrendszer látszólag nagyobb változtatások nélkül érkezik, marad a kétcsatornás DDR4-es támogatás, ám némi finomhangolásra egészen biztosan sor kerül.
Az új processzorok az aktuális generációhoz képest 19% körüli IPC növekedést hozhatnak, lentebb egy kis összehasonlítás is látható a rivális RYZEn 9 5900X és az érkező Core i9-11900K egymáshoz viszonyított teljesítményéről.
Fontos változás viszont, hogy az előző generáció Gen9.5-ös iGPU-ját lecserélték egy Gen12 alapú, Iris Xe sorozatú integrált videóvezérlőre, ami sokkal kisebb kiterjedésű, mint amit a Tiger Lake mobil processzoroknál láthattunk, már ami a funkcionalitást illeti, ugyanis 96 helyett csak 48 EU-t foghat munkára.
A Rocket Lake-S processzorok megjelenésével kapcsolatban hivatalos információ még nem hangzott el, a korábbi értesülések alapján azonban arra számíthatunk, hogy idén márciusban debütálhatnak az új processzorok.
Bővül a Tiger Lake sorozat
Az Intel a bemutató alkalmával lerántott a leplet a Tiger Lake-H családról, ami igazából két részre osztva érkezik. A Tiger Lake-H modellek 45 W-os TDP kerettel és maximum 8 maggal állnak a noteszgépgyártók rendelkezésére, ám ezekről egyelőre nincsenek konkrét adatok, már ami az egyes modelleket illeti. Alattuk viszont egy 35 W-os sorozat, a Tiger Lake-H35 is helyet foglalhat, ami igazából az „U” sorozat kiterjesztéseként fogható fel, hiszen az alapvető felépítés megmaradt, már ami a magszámot és az iGPU-t illeti, csak a TDP keret tolják ki 35 W-ig annak érdekében, hogy magasabb órajeleket lehessen elérni.
A H35-ös szériában három modell foglal helyet, amelyek között minimális különbségek vannak a táblázat alapján. A DDR4-es és az LPDDR4X memóriatámogatás változatlan az „U” családhoz képest, ami aligha meglepő, plusz a Thunderbolt 4 és a PCI Express 4.0 támogatás is rendelkezésre áll, ahogy a natív WiFi 6/6E támogatás is. Érdekesség, hogy az Intel elérhetővé tette a Resizable BAR támogatást az Nvidia GPU-k mellé, ami jobb memóriamenedzsmentet eredményez a videokártyával szerelt rendszereknél. E funkció később természetesen az összes Tiger Lake SoC mellé elérhető lesz.
A Tiger Lake-H35-ös processzorok jóvoltából ultrahordozható gamer notebookok készülhetnek, amelyek a 14-15 hüvelykes képátlójú kijelző ellenére akár 16 milliméter vastagok is lehetnek, miközben 4K-s játékra, illetve 1080p-s játékra egyaránt magabiztosan befoghatóak. A teljesítménnyel kapcsolatban érdekesség, hogy a Core i7-11375H esetében az egyszálas teljesítmény a Comet Lake sorozatú Core i9-10980HK modell szintjén helyezkedik el a SPEC2006int teszt alapján, míg a 15 W-os Tiger Lake-U processzorokhoz képest 6-9%-os gyorsulást tud felmutatni. Ezek a mérések az új Tiger Lake-H35 modellnél 35 W-os, a Core i9-10980HK-nál pedig 45 W-os TDP keret mellett történtek, viszont ezek az értékek az egyszálas maximális teljesítmény tekintetében nem túl relevánsak, ugyanis nem a Turbo Boost órajel alatt érvényben lévő fogyasztásról árulkodnak.
Az új processzorok a tervek szerint 40-nél is több noteszgép típusban találhatnak helyet maguknak a nem is oly távoli jövőben, amelyek egyebek mellett az Acer, az ASUS, az MSI, a Vaio, a Dell, a Lenovo és a HP műhelyéből érkezhetnek.
A vállalat a 45 W-os Tiger Lake-H processzorokról is megosztott néhány információt, amelyekből kiderül, hogy az új processzorok közül a csúcsmodell akár 5 GHz-es maximális órajelen is üzemelhet többszálas terhelés alkalmával. Magokból egyébként maximum 8 áll rendelkezésre, természetesen Hyper-Threading támogatással karöltve, azaz a szálak száma maximum 16 lehet.
Az új processzoroknál a PCI Express 4.0-s hub összesen 20 sávot kínál, ezek közül 16 a videokártyát, míg 4 az M.2-es adattárolót szolgálhatja ki, és a DMI számára is rendelkezésre áll néhány sáv. A natív Thunderbolt 4 támogatás, illetve a WiFi 6/6E támogatás itt is a kínálat részét képezi, extraként pedig itt is elérhető lesz a Resizable BAR funkció.
A Tiger Lake-H processzorok között korábban voltak „HK” modellek, amelyek tuningra születtek, most viszont nem tett említést ilyesmiről a gyártó. Annyi viszont elhangzott, hogy a nyolcmagos Tiger Lake-H modellek sorozatgyártása és szállítása még ebben a negyedévben megkezdődik, ami alapján arra lehet számítani, hogy kereskedelmi forgalomban valamikor a második negyedév folyamán bukkanhatnak fel.
Végre megérkezik a vPRO támogatás a Tiger Lake sorozatba
A vállalat az üzleti ügyfeleknek kedveskedve bejelentett négy olyan úgy Tiger Lake mobil processzort is, amelyek az üzleti notebookokban kaphatnak helyet. A vPRO jóvoltából számos extra funkció válik elérhetővé, például a távoli menedzselhetőség, illetve az extra biztonság. Az Active Management Technology jóvoltából a rendszeradminisztrátorok távolról frissíthetik a rendszereket, valamint karbantartással kapcsolatos feladatokat is elláthatnak, ugyanakkor biztosított a memória hardveres védelme, és rendelkezésre áll a Trusted Execution Technology is.
A Tiger Lake modelleknél egy picivel magasabbra kerül a léc biztonság terén, hála a Control-Flow Enforcement Technology névre keresztelt megoldásnak, ami segít a rendszeren belüli utasításfolyam biztonságosabbá tételében, így a kártékony kódok készítőivel szemben nagyobb védelmet élvez a rendszer.
Ezt a show alkalmával demonstrálták is: egy AMD alapú rendszeren hibátlanul lefutott az általuk készített kártékony kód, míg az Intel alapú rendszer közbelépett és megvédte a rendszert. A technológia lelke az Indirect Branch Tracking és a Shadow Stack eljárás, amelyek a kifinomult támadások jeleinek elcsípésén és a sikeres végrehajtás megakadályozásán dolgoznak.
Az új vPRO platform egy további biztonsági funkciót is kap, ami nem más, mint a hardveres processzorteljesítmény-számláló. Ennek köszönhetően nem tudják ellopni a processzoridőt a különböző kártékony kódok annak érdekében, hogy például kriptovalutát bányásztassanak a rendszerrel, hiszen ez azonnal fel fog tűnni.
A vPRO támogatással ellátott Tiger Lake processzorok segítségével akár Intel EVO osztályú noteszgépek is készülhetnek majd a jövőben, azaz az üzleti felhasználóknak a vékony és könnyű dizájnról sem kell lemondaniuk, ha modern, vPRO támogatással ellátott Intel laptopra vágynak.
Jönnek a Jasper Lake sorozatú Celeron és Pentium processzorok
Az Intel elsősorban az oktatásban dolgozók és résztvevők számára kínálja új Celeron és Pentium Silver processzorait, de a későbbiekben a Chromebookok mellett a Linux és Windows alapú konfigurációk, valamint a pici asztali számítógépek fedélzetén is feltűnhetnek ezek az újdonságok. A friss processzorok mindannyian az Intel Tremont architektúrája köré épülnek, processzormagokból pedig modelltől függően kettőt vagy négyet tartalmaznak, természetesen Hyper-Threading támogatás nélkül.
Az iGPU szerepét itt nem a GEN12 alapú Xe iGPU, hanem egy GEN11-es megoldás tölti be, ami a GEN9.5-ös dizájnhoz képest így is érezhető előrelépést hoz. Arról egyelőre nem esett szó, hogy az egyes iGPU-k pontosan hány EU-val rendelkeznek, az órajelek azonban kiderültek. A processzorok kétcsatornás memóriatámogatással dolgozhatnak, ami DDR4-2933 MHz-es, illetve LPDDR4X-2933 MHz-es lapkák használatát teszi lehetővé.
Fontos újítás, hogy ezeknél a processzoroknál rendelkezésre áll az Intel képfeldolgozó egysége (IPU), ami a videóhívásoknál segíthet a számítások felgyorsításában, például egyebek mellett segíthet az elmosott háttér megalkotásában is. Lesz még a fedélzeten WiFi 6 támogatás is, amihez szokás szerint külön rádiós modulra lesz szükség, csak ezzel karöltve lehet aktív a WiFi.
Teljesítmény terén az Intel szerint az előző generációhoz, vagyis a Gemini Lake alapú megoldásokhoz képest 35%-os teljesítménynövekedés várható, míg a konkurensekhez, vagyis az AMD A6-9220C-hez és a MediaTek Helios P60T-hez képest 144%-kal jobb Chromebook teljesítményt biztosít az új platform, legalábbis a CrXPRT tesztek eredményei ezt mutatják.
Az új processzorokkal felszerelt Chromebookok már az első negyedév folyamán megjelennek, míg a Windows és Linux alapú változatok majd csak a második negyedévben érkezhetnek meg. Az Intel szerint idén összesen 170-féle Chromebook dizájn épül majd a termékei köré, amelyek között Jasper Lake alapú megoldások is szép számmal lesznek.
Jönnek az Ice Lake alapú Xeon Scalable processzorok
A show alkalmával az üzleti felhasználókat érintő 3. generációs Xeon Scalable processzorokról is említést tettek, igaz, a bejelentés nem volt valami bőbeszédű. Annyi kiderült belőle, hogy az Ice Lake alapú Xeon Scalable processzorok esetében növekszik a magok száma, javul a teljesítmény, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatvégzés terén is előrelépések várhatóak. Az új processzorok gyártását ebben a negyedévben futtatják fel, a termékek megjelenésére azonban majd csak később számíthatunk, így a velük kapcsolatos részletekről is később hull le a lepel. Ezek a szerverprocesszorok már 10 nm-es csíkszélességgel készülnek.
Szóba kerültek az Alder Lake-S processzorok is
A pletykák alapján már egy ideje sejthető, hogy az Alder Lake-S processzorok, amelyek hibrid dizájnnal rendelkeznek, az év második felében mutatkozhatnak be. Ezt az Intel most lényegében meg is erősítette, sőt, mutattak egy működő rendszert, amelyen tökéletesen fut a Windows. Az ablakos házba szerelt alaplapon látszik, hogy fejlesztői rendszer részét képezi, ez azonban nem is egy túl nagy meglepetés, hiszen a tényleges rajt időpontja még messze van, bőven zajlanak még a háttérben a különböző munkafolyamatok.
Az Alder Lake-S egyébként várhatóan 8 nagy teljesítményű, illetve 8 energiahatékonyságra hangolt processzormagot alkalmazhat, ám Hyper-Threading támogatás csak előbbiekhez járhat, így a maximális kiépítésben elérhető modelleknél 16 mag és 24 szál állhat rendelkezésre. Ezek a processzorok már várhatóan új tokozást kapnak (LGA-1700), illetve DDR5-ös memóriatámogatásra is lehet számítani, ha a pletykák pontosak. Részletek ide vagy oda, a processzor már működőképes, ráadásul a legújabb generációs 10 nm-es gyártástechnológia segítségével készül, megjelenése pedig valamikor az év második felében esedékes. Később további információk is napvilágot láthatnak az új sorozattal kapcsolatban.
