Már dolgoznak az első állati szervdonorokon

Az Egyesült Államokban jelenleg is több olyan kísérlet folyik, amelyek célja a teljes emberi szerveket hordozó állatok létrehozásához szükséges feltételek felmérése.

Már dolgoznak az első állati szervdonorokon

Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetének (NIH) tiltása ellenére több amerikai kutatóközpont is erősen ellentmondásos megítélésű kísérleteket folytat: élő sertésekben és juhokban próbálnak emberi szerveket növeszteni, így biztosítva a transzplantációkhoz szükséges szíveket, májakat és tüdőket. A kezdeményezés azért problematikus, mert a szervnövesztés ezen módjánál emberi sejteket adnak hozzá az állati embriókhoz, márpedig az NIH tavaly szeptemberben bejelentette, hogy legfeljebb nagyon alapos felülvizsgálatok után hajlandó támogatni azon kutatásokat, amelyek során „ember-állat kimérákat” hoznak létre. Az ügynökség indoklása érdekes, a hivatalos szervek ugyanis elsősorban az ilyen állatok „kognitív állapota” aggasztja, egészen pontosan az, hogy az ilyen kimérák esetleg emberi agysejtekre tehetnek szert.

Bár a bevezető alapján azt hihetnénk, hogy egy tudományos-fantasztikus film forgatókönyvét olvassuk, az NIH határozatátnagyon is valós kísérletek hívták életre, a tavalyi év során ugyanis fény derült rá, hogy az Egyesült Államok területén már napjainkban is zajlanak ilyen kísérletek, ráadásul több esetben is állami támogatással. Az MIT Technology Review három ilyen kísérleteket folytató kutatócsoporttal készített interjút, és becslésük szerint az utóbbi 12 hónapban nagyjából 20 ilyen terhesség valósult meg, bár eddig egyetlen tudományos publikáció sem jelent meg a témában, és egyik kiméra sem jött a világra.

A kísérletek létezése azonban néhány publikálatlan adat alapján bizonyosságnak tűnik, ahogy az is kiderült, hogy ezek igen prominens intézményekben zajlanak. Egy novemberi konferencia alkalmával, amelyet az NIH szervezett, a Salk Intézet egyik kutatója több mint egy tucat emberi sejteket tartalmazó sertésembrióról prezentált képeket, a Minnesotai Egyetem egyik szakértője pedig egy 62 napos kiméra sertésembrióról mutatott felvételeket. Ez utóbbi állatban az emberi sejtek az első eredmények alapján sikeresen visszafordították egy öröklődő szemfejlődési rendellenesség kialakulását.

A kísérletek a legfrissebb őssejtkutatási és génszerkesztési eljárásokon alapulnak. A gének módosítása révén a szakértők biztosítják, hogy az állatok képtelenek legyenek bizonyos specifikus szövetek létrehozására, majd emberi őssejteket adnak a néhány napos embrióhoz, annak reményében, hogy ezekből fognak pótlódni a hiányzó részek, végül egy anyaállatba ültetik be a fejlődő kimérát.

Ahogy Daniel Garry, a Minnesotai Egyetem kutatója elmondta, kollégáival már képesek szív, vázizmok vagy éppen véredények nélküli sertésembriókat kreálni. Míg ezek az embriók normális esetben életképtelenek lennének, néhány máshonnan származó sertés őssejt hozzáadása révén normális fejlődésnek indulnak. Garry már sikeresen létre is hozott két különböző sertésből összeszerkesztett embriókat. Az elképzelés tehát az lenne, hogy a második sertés helyett embereket használva őssejtdonorként, a módszerrel emberi szövetekre és szervekre lehet szert tenni.

Ezek a szervek aztán a beültetésen túl más fontos célokat is szolgálhatnak, hiszen rajtuk tesztelhetők lehetnek a legújabb hatóanyagok és terápiás módszerek az emberi betegek veszélyeztetése nélkül. Garry éppen ezért egyike volt annak a 11 kutatónak, akik novemberben levélbentiltakoztak az NIH támogatásmegvonása ellen, amely szerintük akadályozza a tudományos fejlődést, és negatív színben tűnteti fel évtizedes munkájukat.

Balról jobbra: egér, patkányszöveteket hordozó egér, egérszöveteket hordozó patkány, patkány

Az NIH, ahogy már említettük, közben azon aggódik, hogy a kimérák egy napon emberi öntudatra ébrednek. „Még nagyon távol vagyunk Dr. Moreau szigetétől, de a tudomány gyorsan halad” ‒ mondta el David Resnik, az ügynökség bioetikusa a novemberi rendezvényen. „Sokakat nagyon aggaszt annak lehetősége, hogy az egyik laborban egy intelligens egér egyszer csak ordibálni kezd, hogy ki akar jutni ketrecéből.” Ennek eshetősége ugyanakkor jelenleg minimálisnak látszik. Az állati agy nagyon más felépítésű és sokkal kisebb, mint az emberi, így ha bele is épülnek emberi neuronok, azok nem valószínű, hogy úgy fognak működni, mint bennünk.

A kutatók ráadásul nagyon óvatosak. Nem véletlenül nem engedtek eddig egyetlen kimérát sem megszületni, ehelyett magzati korban emelik ki ezeket, és a fejletlen egyedeken vizsgálják, hogy módszerük mennyire alkalmas a cél, vagyis az emberi szervnövesztés megvalósítására. Óvatosságról tanúskodik Nakaucsi Hiromicu, a Stanford kutatójának eljárásmódja is, aki ember-juh kimérák létrehozásán dolgozik. A szakértő nagyon kis lépésekben halad, az általa kreált embriókban egyelőre legfeljebb 0,5 százalékos az emberi sejtek aránya, ami mellett nem tűnik valószínűnek, hogy a sertések megszólaljanak vagy a juhok két lábra álljanak. Ha elérjük a 40 százalékot, az már más tészta lesz, állítja a szakértő.

Másfajta állat-ember kimérákat, például emberi sejtekkel „beoltott” egereket évek óta széles körben használnak a tudományos kutatásokban. Ezeket rendszerint úgy hozzák létre, hogy a rágcsáló megszületése után abortált emberi magzatokból származó máj- és csecsemőmirigy darabkákat juttatnak az állatok szervezetébe. Az új kísérletek ennél egy nagy lépéssel tovább mennek, hiszen ezek során az emberi sejteket a fejlődés korai szakaszában járó embrióba ültetik bele, így a bejuttatott sejtek sokkal nagyobb fokú osztódáson és specializáción mehetnek át, mint a korábbi eljárások során.

A képen látható fül marhából származó porcsejtekből fejlődött ki, amelyeket az egér bőre alá ültettek be 1997-ben

És hogy mennyire működik a módszer? Más fajoknál a jelek szerint nagyon jól. Nakaucsi 2010-ben ‒ még Japánban ‒ olyan egereket hozott létre, amelyek hasnyálmirigye kizárólag patkánysejtekből állt. Innen jött az ötlet, hogy ember-sertés kimérákon is kipróbálja az eljárást, erre azonban a japán törvények mellett nem volt lehetősége. Ezért is tette át a székhelyét az Egyesült Államokba, ahol a kimérák létrehozását nem tiltják a szövetségi törvények.

Nakaucsi stanfordi laborjában bőr- vagy vérsejtekből átprogramozott indukált pluripotens őssejtekkel kezelik a mikroszkopikus méretű sertésembriókat. A felhasznált emberi sejtek többsége Nakaucsitól származik, mivel ezek kísérleti felhasználásához speciális beleegyezésre van szükség, így pedig kevesebb papírmunkával jár a procedúra. A szakértő elmondása szerint a kiméra szóhoz nagyon erős negatív megítélés tapad, az ezt hallók többsége először valamiféle szörnyetegre gondol, pedig jelen esetben egyáltalán nem erről van szó.

A módszer, ha emberi szervekkel is működőképesnek bizonyul, a személyre szabott orvoslás fontos lépését jelentheti, hiszen megnyílik a lehetőség, hogy a beültetésre váró beteg saját sejtjeiből növesszenek egy számára tökéletes új szervet. Mindezt ráadásul egyetlen év alatt meg lehetne valósítani, ami töredéke a napjainkban a szervátültetési listán töltött időnek. Ami a jelenleg is folyó kísérleteket illeti, ezeknek egyelőre nem célja az emberi szervnövesztés. A szakértők mindössze azt próbálják minél pontosabban meghatározni, hogy melyek az egészséges ember-állat kimérák létrehozásához szükséges feltételek. (Hogy az eljárással kapcsolatban milyen más problémák merülhetnek fel, arról korábbi cikkünkbenszámoltunk be.)

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward