A lelet alapján a modern ember legközelebbi rokona, a neandervölgyi ember is tudta, hogyan tud szálakból erősebb kötöző- vagy varróanyagot sodorni. Ha pedig erre képes volt, lehetséges, hogy az emberfaj (vagy alfaj) köteleket, ruhákat, zsákokat és hálókat is elő tudott állítani, hogy használja ezeket.
Az Abri du Maras-barlangok feltárását végző nemzetközi kutatócsoport vezetője, Bruce Hardy elmondása szerint mindezen textiltechnikák alapját az jelenti, hogy a kérdéses csoport tagjai rájönnek-e, hogyan kell az elemi szálakat összesodorni erősebb fonalakká. A leletek pedig arra utalnak, hogy ez a neandervölgyiek esetében így volt.
Három méterre a mai felszín alatt, egy 41–52 ezer éves rétegben, a kutatók ráakadtak egy kőszilánkra, vagyis egy apró, de éles korai kőeszközre. A szilánk mikroszkópos vizsgálata során kiderült, hogy ahhoz hozzá van tapadva egy 6 milliméter hosszú, 0,5 milliméter vastagságú fonaldarabka. Utóbbi az óramutató járásával ellentétes irányba (S-sodrat) összesodort szálakból áll, ezek alkotják azt a három fonalágat, amelynek óramutató járásával egyező irányú (Z-sodrat) összesodrásával létrejött a fonal.
„Ha megvizsgálnánk egy ma gyártott fonalat, pontosan ilyen szerkezetet látnánk” – mondja Hardy. A kutatók szerint a fonal nem feltétlenül volt a kőeszköz része, könnyen előfordulhat, hogy csak véletlenül tapadt rá valamiféle textiles anyagról, vagy esetleg ennek vágásakor került a kődarabra.
A fonal szálainak anyaga az elemzések alapján toboztermő fák kérgéből származik, ami egyúttal azt is megerősíti, hogy nem egy modern cérnaszál került véletlenül a lelőhelyre. A szokatlan alapanyag ellenére a fonal nagyon finoman megmunkált, és nem is túlságosan erős, így vélhetően hasonló funkciót láthatott el, mint napjainkban a vékony fonalak.
A kérdéses lelet feltárása előtt a legrégebbi ismert fonal 19 ezer évvel ezelőttről származott. Ezt a mai Izraelben tárták fel, és egyértelműen a modern emberhez kötötték. Az új fonaldarabka azonban majdnem bizonyosan neandervölgyi munka, mivel a kérdéses időszakban jelen ismereteinek szerint még nem voltak modern emberek Európa ezen részén. A felfedezés kapcsán így az is felmerülhet, hogy a későbbiekben a modern ember a textilek készítésének egyes fogásait nem a neandervölgyiektől vette-e át.
Hardy elmondása szerint a felfedezés újabb bizonyítékkal járul hozzá ahhoz, amit egy ideje már sejtenek a szakértők, vagyis hogy a neandervölgyiek a modern emberhez hasonlóan intelligensek voltak, és olyan komplex viselkedések és technikák jellemezték őket, amiket korábbak kizárólagosan saját elődeinknek tulajdonítottak a szakértők.
