Ma, vagyis július 27-én, pénteken a Föld árnyéka 1 óra 43 percen keresztül pontosan rávetül a Holdra, vöröses, rozsdabarnás színre festve égi kísérőnket. Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása a Magyar Csillagászati Egyesület közleménye szerint Magyarországról nézve
- 20:24-kor kezdődik (bár a Hold már holdkeltekor is félárnyékban lesz), vagyis ekkor éri el a Föld árnyéka a holdkorongot,
- a totalitás 21:30-tól 23:13-ig tart,
- és a földárnyék 00:19-re hagyja el a holdkorongot.
Az esemény hazánkból csaknem teljes terjedelmében látható lesz, ahogy már említettük, csak a kezdeti félárnyék elejéről maradunk le, de onnantól kezdve – kedvező időjárás esetén – végigkövethetjük, hogyan söpör végig bolygónk árnyéka a Holdon.
Az esemény érdekességét tovább emeli, hogy a Mars is éppen földközelben van, és mindössze 5,8 fokra délre látszik majd a Holdtól. A vörös bolygó nagyjából másfél évtizedente kerül földközelbe, és ilyenkor már kisebb távcsövekkel is láthatóvá válnak rajta a legjellegzetesebb felszíni alakzatok. A bolygó egyébként egész nyáron hasonlóan kedvező helyzetben van, tehát ha valaki lemaradna a mai megfigyelésről, az eljövendő tiszta éjszakákon is vizsgálgathatja a Marsot.
De térjünk vissza egy kicsit az este fő attrakciójára, a holdfogyatkozásra. A napfogyatkozásokkal ellentétben ilyenkor semmiféle védőfelszerelésre nincs szükség, hiszen nem a Napba nézünk, hanem a Nap által megvilágított Holdra, amelyet átmenetileg leárnyékol a két égitest között „áthaladó” Föld. A Hold ilyenkor nem sötétedik elteljesen, mert a napfény egy része megtörik a földi légkörben, és bolygónk „pereme” mentén eléri a holdi felszínt. Mivel a légkör a rövidebb hullámhosszú sugárzást jobban szórja, a spektrum zöld és kék részéből nagyon kevés éri el a Holdat. Így a hosszabb hullámhosszak dominálnak, ezért égi kísérőnk a fogyatkozás idejére vörösbe vált.
A mostani holdfogyatkozás azért különösen hosszú, mert a Hold pontosan a földérnyék közepén vonul át. A földárnyék, ahogy a fenti képen is látszik, két részből áll, a középső, sötét részből, az umbrából, és a penumbrából, vagyis a félárnyékból. Rövidebb fogyatkozások esetén a Hold nem az így létrejött kettős kör közepén, hanem annak egy rövidebb húrja mentén halad át. A mostani fogyatkozást hosszát továbbá az is nyújtja, hogy a Hold jelenleg pályájának egy Földtől távolabbi pontján van, ezért kisebbnek látszik, és hosszabb időbe telik, amíg átjut a földárnyékon.
A különlegesen hosszú fogyatkozás ezúttal egy holdi küldetést is befolyásol: a NASA LRO-ja (Lunar Reconnaissance Orbiter), amely az elmúlt években a holdi vízjeget kutatta és nagyfelbontású fotókat készített az égitest felszínéről, pihen egyet, hogy napelemekkel tölthető akkumulátorai ne terhelődjenek le.
