A Mary Leakey és társai által 1978-ban Laetoliban (Tanzánia) felfedezett lábnyomok talán a leghíresebb lábnyomok az emberiség történetében. Ezen felfedezés nyomán vált nyilvánvalóvá, hogy 3,66 millió évvel ezelőtt már léteztek felegyenesedett emberfélék. A kutatók az ismertté vált lábnyomok mellett egy másik nyomcsoportot is felfedeztek 1976-ban, amelynek azonosítása azonban nehezebbnek tűnt, így a figyelem a később megtalált nyomokra irányult. Egy kutatócsoport azonban nemrégiben újra megvizsgálta a Laetoli A lelőhelyen talált, korábbi lábnyomokat, és elemzésük alapján a régióban egy időben két fajta emberféle is élhetett egymás közelségében.
A csapat a jelenleg elérhető legfejlettebb módszerekkel tanulmányozta az emberire emlékeztető nyomokat és az azok társaságában található állati nyomokat. Véleményük szerint a lelőhelyen majdnem biztosan emberfélék is jártak, ráadásul nem ugyanazon faj tagjai, mint akik a másik nyomsort hátrahagyták.
A Laetoli A nevű lelőhelyen 18 ezer lábnyomot azonosítottak a megkövesedett vulkáni hamuban. A legnagyobb érdeklődés ezek közül azt az 5 nyomot övezi, amelyek egy hátsó lábain járó egyedhez tartoznak. Mary Leakey már annak idején is úgy sejtette, hogy egy emberfélétől származhatnak a nyomok, de erre nem volt elég bizonyítéka. Nem sokkal később pedig sokkal egyértelműbb jeleit találták a felegyenesedett emberfélék jelenlétének a G lelőhelyen, így a korábban feltárt nyomok nagyrészt a feledés homályába vesztek.
Ahogy Ellison McNutt, az Ohiói Egyetem kutatója mondja, az emberfélékkel kapcsolatos elmúlt 30 év kutatásai olyan sokféleséget sugalltak, hogy ezeket a régi nyomokat is érdemesnek tűnt újra megvizsgálni. A szakértők friss medve- és csimpánznyomokkal is összevetették a gyanús lábnyomokat, és ezek alapján azt állapították meg, hogy kizárt, hogy medvék hagyták volna hátra őket. A leletek a két lábon járás számos jellegzetességét hordozzák, és kifejezetten olyan emberi nyomokra emlékeztetnek, amit akkor hagyunk hátra, ha egyenetlen talajon kell haladni.
A nyomok ugyanakkor egyértelműen eltérnek a G lelőhelyen talált emberféle nyomoktól. Az A lelőhely nyomait egy kisebb testű és más lábformájú egyed hagyta hátra, aki valószínűleg egy másik fajhoz tartozott. A két nyomsor ugyanabban a hamurétegben maradt hátra, ami azt jelenti, hogy ezek egy időben, valószínűleg legfeljebb pár nap eltéréssel keletkeztek. A nyomokat hátrahagyók tehát egy időben voltak jelen a régióban.
A G lelőhelyen talált nyomokat egy Australopithecus afarensisnek tulajdonítják, ebbe a fajba sorolják a Lucy nevű híres fosszíliát is. Hogy az A lelőhely nyomait milyen faj hagyhatta hátra, az ugyanakkor egyelőre rejtély. A kutatók két ismert emberfélét is valószínűsítenek a nyomok kapcsán (Kenyanthropus platyops, Australopithecus deyiremeda), de könnyen lehetséges az is, hogy azok egy ma még ismeretlen fajhoz tartoznak.
