A gyógyszeres terápia igazi megváltás lehet azok számára, akik kénytelenek maszkot viselni az ágyban, hogy elkerüljék egy súlyos légzőszervi betegség életveszélyes hosszú távú hatásait. A kezelés az obstruktív alvási apnoéban (OSA) szenvedőknél lehet hatásos, akiknek egy éjszaka folyamán több tucatszor vagy akár százszor is leállhat a légzésük, ami a vér oxigénszintjének csökkenését okozza.

Egy nagyszabású klinikai vizsgálat napokban közzétett eredményei azt mutatták, hogy két hatóanyag tabletta formájában bevehető kombinációja serkenti a légutakat nyitva tartó izmokat, és ezzel jelentősen csökkenti a légzési zavarokat. „Elég egyértelmű, hogy ez a gyógyszerkombináció csökkenti az obstruktív alvási apnoés epizódokat, és csökkenti az alvás közbeni oxigéncsökkenés súlyosságát. Nagyon izgalmas” – mondja Sigrid Veasey, a Pennsylvaniai Egyetem alvásgyógyásza és neurológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban. Elmondása szerint a hatás robusztusnak tűnik, az eredmények pedig kellően megalapozottnak látszanak.

A becslések szerint világszerte mintegy 1 milliárd embert érinthet az alvási apnoe ezen típusa. A probléma pedig nem csak azért zavaró, mert horkolással és kialvatlansággal jár, de hosszú távon növeli a sztrók, az Alzheimer-kór és a hirtelen szívhalál kockázatát is. A leghatásosabb kezelés azonban meglehetősen kényelmetlen, így sokan nem tudják vagy nem akarják használni. Ennek keretében egy maszkot kell viselni, amely egy gépre (CPAP) csatlakoztatva folyamatos pozitív légúti nyomást biztosít, hogy nyitva tartsa a légutakat.

A szakértők ezért évtizedek óta keresik az alternatív megoldásokat. És pár évvel ezelőtt sikerült is két hatóanyagot azonosítaniuk, amelyek együtt alkalmazva képesek nyitva tartani a felső légutakat a megfelelő izmok, különösen a nyelv alapjának részét alkotó, a torok nyitva tartásához elengedhetetlenül fontos izmok együttes stimulálásával.

Az egyik kérdéses gyógyszer az atomoxetin, amelyet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2002-ben hagyott jóvá a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar kezelésére, mivel növeli a noradrenalin nevű serkentő neurotranszmitter szintjét azáltal, hogy blokkolja annak visszavételét a szinapszisokból. Az alvási apnoés betegek kapcsán ismert, hogy a noradrenalin alvás közbeni csökkenése hozzájárul a felső légúti izmok tónusának csökkenéséhez.

A másik vegyület az aroxibutinin egy kémiailag finomított formája, amelyet a húgyhólyag túlműködésének kezelésére használnak. Ez az acetilkolin bizonyos receptorait blokkolja, megakadályozva, hogy a neurotranszmitter gátolja az izmokat ellátó idegeket, így az alvási apnoe kapcsán képes alvás közben is hatékonyan tonizálni az izmokat.

2017-ben néhány kutató létrehozta az Apnimed nevű vállalatot a gyógyszerkombináció kereskedelmi forgalomba hozatalára. A korai vizsgálatok ígéretes eredményei után a cég 2023-ban egy nagyobb klinikai vizsgálatba vágott bele, amelynek keretében 646 OSA-ban szenvedő személyt kezeltek. A résztvevők 6 hónapon keresztül minden este lefekvéskor szedték be az AD109 nevű gyógyszert vagy egy hatóanyag nélküli placebotablettát. A placebocsoporttal összehasonlítva a kezelt résztvevőknél 56%-kal kisebb arányban fordult elő, hogy a légzésük alvás közben felszínessé vált vagy megszűnt.

Ami pedig még izgalmasabb, a kezelt betegek 22%-ánál sikerült teljes kontrollt megvalósítani a betegség felett. Ez azt jelenti, hogy esetükben óránként kevesebb mint öt légúti elzáródással járó esemény történt. A cég arról is beszámolt, hogy az AD109 jelentős csökkenést okozott a betegek alacsony véroxigénszintű időszakainak mélységében és időtartamában – ez pedig nagyon fontos mérőszám, amely a rossz kardiovaszkuláris kimenetelhez kapcsolódik.

Az FDA egyébként 2024 decemberében engedélyezte az első gyógyszeres terápiát az alvási apnoe kezelésére: egy korábban elhízás kezelésére engedélyezett, injektálható szert, a tirzepatidot engedélyzeték, amely a glükagonszerű peptid-1 receptort és egy másik, az anyagcserével kapcsolatos receptort vesz célba.