Az Nvidia Blackwell architektúrájára támaszkodó grafikus processzorok első hulláma az AI gyorsítók szegmensét vette célba, rövidesen viszont a gamer videokártyák szegmensében is elérhetővé válnak a köré épülő videokártyák. Az első két modell a GeForce RTX 5090 és a GeForce RTX 5080 lesz, valamint egy speciális verzió, az amerikai exportkorlátozások követelményeinek maradéktalanul megfelelő GeForce RTX 5090D is érkezik. Utóbbi mindössze annyiban különbözik majd normál társától, hogy AI gyorsítás és kriptovaluta-bányászat alkalmával korlátozott számítási teljesítményt kínál, játékok alatt viszont nem szenved csorbát a teljesítmény.
A GeForce RTX 5080 a GB203-as, míg a GeForce RTX 5090 és a GeForce RTX 5090D már a GB202-es grafikus processzor köré épül majd, utóbbiról nemrégiben napvilágot is látott néhány fotó, amelyek feliratokat is kaptak annak érdekében, hogy az egyes komponensek jól felismerhetőek legyenek. A GB202 egy masszív grafikus processzor, ami a 2018 óta kiadott grafikus processzorok sorában a második legnagyobb, már ami a teljes területét illeti. A 750 négyzetmilliméteres lapka a TSMC 4N gyártástechnológiájával készül és összesen 92,2 milliárd tranzisztorból épül fel.
Az ASUS kínai részlegének vezetője, Tony Yu nemrégiben megosztott néhány fotót a GPU-val kapcsolatban, az egyiken az előd, az AD102-es modell is látható, így kiválóan szemléltethető a méretbeli különbség. Míg az AD102 egy 23,37 milliméter széles és 26,36 milliméter hosszú lapka formájában készült el, addig a GB202 már 24,1 milliméter széles és 31,6 milliméter hosszú, cserébe sokkal több erőforrást is rejt.
A teljes értékű lapka összesen 192 darab SM tömböt rejt, ami 24576 darab aktív CUDA magot eredményez, ebből viszont „csak” 21760 darab érhető el a GeForce RTX 5090 és a GeForce RTX 5090D esetében. A GPU lényegében 12 darab GPC-t, azaz grafikus feldolgozó fürtöt tartalmaz, ezek egyenként nyolc darab TPC-t, azaz textúra feldolgozó fürtöt (Texture Processing Cluster) vonultatnak fel, amelyekben egyenként 16 darab SM tömb található, egy-egy SM pedig 128 darab CUDA magot rejt. A GPU összesen nyolc darab 64-bites memóriavezérlőt tartalmaz, amelyek együttesen egy 512-bites memória-adatsínt kínálnak, erre GDDR7-es fedélzeti memória kapcsolódhat, jelen esetben 32 GB-os kapacitással.
Az SM tömbök esetében négy szelet osztozik a 128 KB-nyi elsőszintű gyorsítótáron és a négy darab TMU egységen. Minden egyes SM szelet tartalmaz dedikált regiszterfájlokat, L0 utasítás-gyorsítótárakat, Load-Store egységeket, speciális funkciós egységeket, valamint Warp Scheduler-eket is. Az SM tömbök speciális komponensei között lapulnak az 5. generációs Tensor magok, illetve a 4. generációs RT magok is: előbbiekből 768, utóbbiakból pedig 192 darab áll rendelkezésre, ha a teljes értékű lapkát nézzük, amit valószínűleg ezúttal is csak a professzionális piacra szánt videokártyák fedélzetén válhat elérhetővé. A lapka tartalmaz még továbbá 12 darab rasztermotort, illetve 3D FF blokkot, amelyek a geometriai feldolgozásért felelnek.
A lapka közepén találhatóak a médiafeldolgozó komponensek, vagyis az NVENC és az NVDEC modulok, amelyek sorrendben a különböző tartalmak kódolását és dekódolást végzik. A GeForce RTX 5090-nél a négy NVENC motorból ténylegesen csak három használható, míg az NVDEC komponensek esetében négyből kettő fogható munkára.
Noha a GB202-es grafikus processzor hatalmasnak mondható, az adatközpontokba szánt GH100-as és a GV100-as lapkáknál kisebb, azok ugyanis sorrendben 814 négyzetmilliméteres és 815 négyzetmilliméteres kiterjedéssel bírnak. A sort a lapka alján található PCI Express 5.0 x16-os vezérlő, illetve a kijelzővezérlő komponensei zárják.
