Lehet-e szaporodni az űrben?

A kérdés megválaszolására eddig meglepően kevés kísérletet végeztek el a kutatók, még kevesebb sikerrel, egy új kínai projekttel azonban talán fordulhat a kocka.

Lehet-e szaporodni az űrben?

A következő évtizedek során a NASA, Elon Musk és még sokan mások azt tervezik, hogy kiterjesztik az emberi jelenlétet a Naprendszer más égitestjeire is. A SpaceX azzal a konkrét céllal jött létre, hogy a 2020–30-as évekre lehetővé tegye a Mars kolonizálását. Mostanáig az állami és a magánszektor egyaránt elsődlegesen a „hardverek” fejlesztésére koncentrált ennek megvalósítása érdekében, vagyis a szakértők rakétákat, űreszközöket és az embert az űrutazás alatt, illetve a Mars felszínén életben tartó technológiák létrehozásán dolgoztak.

Ezek persze egyáltalán nem mellékes és könnyen megoldható gondok, a „szoftver”, az ember viszont legalább ennyi problémát okozhat az űrben. A hosszú távú űrutazás és a kolonizációs törekvések ugyanis komoly akadályokba ütközhetnek, ha kiderül, hogy az embriók az űrben vagy a földinél gyengébb gravitációban nem képesek egészséges emberi lényekké fejlődni. Egy 12 napos kínai kísérlet során a szakértők pontosan erre a kérdésre keresték a választ.

Az SJ–10 jelű űreszköz április 6-án indult útjára, az űrkapszula a fedélzetén helyet kapó 20 kísérlettel pedig 18-án tért vissza a Földre. Az egyik kísérlet egy mikrohullámú sütő nagyságú tartályból állt, amelyben 6000, a fejlődés kezdeti stádiumában álló egérembriót helyeztek el. A 96 órás kísérlet során ezen embriók némelyike elérte a blasztociszta állapotot, amely az előző fázishoz, a differenciálatlan sejtekből álló morulához képest már két jól elkülönülő sejttípusból, epiblasztokból (ezekből lesz az embrió) és trofoblasztokból (ezekből lesz a méhlepény) épül fel. Az embriókat a kísérlet ideje alatt folyamatosan fotózták, majd a képeket visszasugározták a Földre.

Egyelőre csak ezen felvételek némelyike áll a külföldi elemzők rendelkezésére, vagyis azt például nem tudni, hogy a fellőtt embriók közül hány indult fejlődésnek. Aaron Hsueh, a Stanford kutatója szerint azonban a kísérlet ennek ellenére is óriási lépést jelent az űrbéli szaporodás kutatásának területén. Annyi már az eddig látott képek alapján is világos, hogy az emlős embriók képesek mikrogravitációs körülmények között fejlődni, mondja a szakértő. A komolyabb következtetések levonásához persze azt is tudni kellene, hogy milyen arányban indult be a fejlődés, illetve ahol beindult, ott mennyire zajlottak normálisan a sejtosztódások.

Az űrbéli reprodukcióval kapcsolatban egyelőre nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy a nőnemű asztronauták között több olyan is akadt, aki minden probléma nélkül teherbe esett néhány héttel vagy hónappal az után, hogy visszatért a Földre, ami biztató jelnek tekinthető.

A mikrogravitációban való szaporodással kapcsolatos kísérletek java eddig a Földön zajlott, szimulált súlytalanságban, és az eredmények eléggé elkeserítőek voltak. Egy 2009-es vizsgálat azt mutatta ki, hogy a mikrogravitáció gátolja az egérembriók fejlődését. Egy másik kísérlet azzal az eredménnyel zárult, hogy a szimulált súlytalanságban az egerek petesejtjei sokkal kisebb arányban érnek be, mint földi gravitáció mellett. Egy harmadik vizsgálat során pedig kiderült, hogy mikrogravitációban megváltozhat a szív fejlődését vezérlő gének kifejeződése.

A NASA kutatói az űrben is kísérleteztek néhány emlős embrióval. 1996-ban kétsejtes egérembriókat küldtek fel egy űrsiklóval, amelyeket aztán négy napig tenyésztettek mikrogravitációban. Az embriók gyarapodása egyáltalán nem folytatódott az űrben, míg a Földön hagyott, a gravitációt leszámítva azonos körülmények között tartott kontrollcsoport blasztocisztává alakult.

Később a szakértők hat egeret küldtek fel a Nemzetközi Űrállomásra. Az állatok közül három érte meg a 91 nappal későbbi visszautat, és spermiumszámuk – vagy a súlytalanság, vagy a sugárzás miatt – a korábbi tizedére csökkent. Az ISS fedélzetén jelenleg is zajlik egy hasonló kísérlet. A NASA projektjében fagyasztott egér hímivarsejteket tartanak az űrben 24 hónapon keresztül, majd ezeket a Földön petesejtek megtermékenyítésére használják.

Az oroszok szintén végeztek kísérleteket a területen, bár ők sem túl sokat. 1979-ben például közös ketrecekbe zárt hím és nőstény patkányokat küldtek fel az űrbe, annak reményében, hogy végeredményül néhány „űrbébit” kapnak majd, de egyik nőstény sem esett teherbe. Kína már 2006-ban is próbálkozott egy, a mostanihoz hasonló kísérlettel. Akkor négysejtes egérembriókat küldtek fel, ezek azonban nem mutatták a fejlődés jeleit.

Egyelőre tehát messze nem áll rendelkezésre elég információ annak megállapításához sem, hogy az egerek képesek-e szaporodni az űrben, az emberről nem is beszélve. A kérdés megválaszolása pedig azért is egyre sürgetőbb, mert a marsi gravitáció csak harmada a földinek, és ha a mikrogravitáció problémákat okoz az embrionális fejlődésben, ezek egy része a gyengébb gravitációban is fölléphet. A Marson ráadásul a sugárzás is sokkal erősebb a földinél, és a Nemzetközi Űrállomáson mérhetőnél is.

Vagyis szinte semmit sem tudunk arról, hogy az emlősök képesek-e szaporodni Föld körüli pályán, arról pedig fogalmunk sincs, hogy mi lesz a helyzet a reprodukcióval a Marson. Scott Solomon, a Rice Egyetem kutatója szerint az eddigi eredmények alapján könnyen elképzelhető az is, hogy nem a fizika, hanem a biológia fog gátat szabni az emberiség más bolygókon való letelepedésének. Az is igaz ugyanakkor, hogy egyelőre annyira keveset tudunk ezen dolgokról, hogy még a kudarc puszta megerősítéséhez is számos újabb kísérletre lenne szükség. Ahhoz pedig, hogy rájöjjünk, mi kell a sikerhez, még több teszt kellene, még több különböző fajjal.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward