Legalább 4,1 milliárd éve létezhet élet a bolygón

Egy 4,1 milliárd éves ausztrál cirkonkristályban olyan grafitot találtak, amelynek izotóparányai fotoszintetizáló életformák jelenlétére utalnak.

Legalább 4,1 milliárd éve létezhet élet a bolygón

A földi élet kezdeteivel kapcsolatban régóta parázs viták folynak a kutatók között, egyrészt az élet pontos fogalmával, másrészt a kezdetek időpontjával kapcsolatban. Egy most megjelent tanulmány szerint ez az esemény jóval korábban következett be, mint eddig bárki is gondolta, és bolygónkon legalább 4,1 milliárd éve létezhet élet.

A Kaliforniai Egyetem kutatói 79 nyugat-ausztráliai cirkonkristályt vizsgáltak meg, és ezek egyikének belsejében nagy meglepetésre akadtak. Ezek között a kristályok között találni a Föld legidősebb ismert ásványait, a magmás eredetű anyag ugyanis rendkívül ellenálló, jól bírja a fizikai behatásokat és a hőmérsékleti változásokat is, így kristályai apró időkapszulákként viselkednek, megőrizve magukban a képződésük idején jellemző környezet jellegzetességeit.

A legidősebb ismert ásvány a Földön egy 4,4 milliárd éves cirkonkristály. A most vizsgált darabok ennél nem sokkal fiatalabbak, és a szakértők ezek egyikében, egy 4,1 milliárd éves kristályban grafitot találtak. Az igazi meglepetés azonban akkor következett, amikor a kutatók megvizsgálták a szén allotróp módosulatát, a kristályban megőrződött grafit ugyanis olyan arányban tartalmazta a szén 12-es és 13-as tömegszámú izotópjait, ami fotoszintetizáló életformák jelenlétére utal az ásvány keletkezési időszakában.

A szakértők egészen mostanáig úgy vélték, hogy a földi élet csak a késői nagy bombázást követően, 3,85 milliárd évvel ezelőtt kezdett kialakulni, mivel ezt az időszakot megelőzően a heves vulkanizmus és a gyakori becsapódások olyan szélsőséges környezetet teremtettek, amelyben nagyon valószínűtlennek tűnt az olyan összetett molekulák, mint a DNS kialakulása, és replikációjának megindulása. Éppen ezért a kutatók azt gondolták, hogy bolygónkon az élet 3,5‒3,8 milliárd éve jelent meg.

Ebből a korai időszakból nagyon kevés tényleges lelet áll rendelkezésre, és ezek többsége annyira rossz állapotú, hogy kérdéses, mennyire tekinthetők hitelesnek. A friss nyugat-ausztrál lelet előtt a legkorábbi életre utaló nyomot néhány 3,7 milliárd évre datált grönlandi ásvány jelentette, amelyekben szintén olyan szénizotóp-arányokat állapítottak meg, amelyek jelenlegi ismereteink szerint csak biológiai folyamatok következtében állhatnak elő. A következő időszakkal kapcsolatban már jóval kedvezőbb a helyzet, 3‒3,5 milliárd évvel ezelőttről ugyanis több olyan lelet is megőrződött, amelyekben egyszerű sejtek találhatók, amelyek közül néhányról az is biztosra vehető, hogy a fotoszintézis kezdetleges formáját űzték.

Az új lelet, amelynek megbízhatóságával kapcsolatban a kutatók meglehetősen magabiztosak, azt sugallja, hogy már 450 millió évvel a bolygó kialakulása után is volt élet az égitesten. A cirkonkristály korát az urán és az ólom aránya alapján állapították meg, a benne megőrződött grafit azonban ennél jóval korábbi is lehet. A földi élet majdnem egy idős a bolygóval: a jelek szerint megfelelő hozzávalók esetén az élet nagyon gyorsan képes kialakulni, mondja Mark Harrison, az eredményeket összefoglaló tanulmányegyik szerzője (képünkön).

A bolygónkon található életformák túlnyomó többsége négy nukleotid bázisból építi fel örökítőanyagát. Ez sokak szerint annak a jele, hogy mindezen élőlények egyetlen DNS-molekula szintéziséhez vezethetők vissza, és ha léteztek is más hasonló életkezdemények, azoknak nem volt folytatásuk. Ez pedig azt jelenti, hogy ha 4,1 milliárd évvel ezelőtt már élet, sőt, fotoszintetizáló élet létezett a bolygón, az első DNS-replikációnak még korábban kellett bekövetkeznie.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward