Kozmikus tűzijátékot fotózott a Hubble

Az Éta Carinae a 19. század közepén olyan robbanást produkált, amely nyomán egy időre az égbolt egyik legfényesebb csillagává vált.

Kozmikus tűzijátékot fotózott a Hubble

Képzeljünk el egy olyan tűzijátékot, amely két évszázada kezdett működésbe, azonban a folyamat annyira lassan bontakozik ki, hogy még most is tart. Valami ilyesmi történik a tőlünk 7500 fényévre található Éta Carinae-vel. Az északi féltekéről nem látható jelenség belsejében legalább két csillag található, amelyek egyike 1838-ban egy robbanáson ment át (egy teória szerint ütközött egy kisebb csillaggal), és elkezdett kifényesedni.

Az égitest 1844-re az égbolt második legfényesebb csillagává vált, és bár azóta elhalványult, a robbanás még mindig nem fejeződött be, ahogy a Hubble legfrissebb felvételén látszik. Az Éta Carinae történetében nem ritkák a nagy anyagkidobódással járó robbanások, az 1838-as esemény azonban különösen intenzívnek bizonyult. A rendszer két ismert csillaga közül a nagyobbik rendkívül intabil, és rendszeresen kitöréseket produkál, az említett esemény azonban közel megsemmisítő erejű volt.

A csillag átmenetileg erősebben fénylett, mint a Sirius, amely majdnem ezerszer közelebb van bolygónkhoz, így az Éta Carinae egy időre fontos navigációs ponttá lépett elő a déli féltekén hajózók számára. A csillag azóta elhalványult (1856-ra mér nem volt látható szabad szemmel), de még nem ért élete végére. Mivel azonban nagyon nagy tömegű égitestről van szó, amelyek rövid ideig léteznek, valószínűleg nincs sok hátra ahhoz, hogy szupernóvává váljon.

Az 1838-as robbanás során a csillag két, azóta is táguló gázfelhőt dobott le magáról. Ezeket fotózta le most a Hubble az ultraibolya tartományban, feltérképezve a régió magnézium- (kék) és nitrogéntartalmát (vörös). A felhők összetett szerkezete annak köszönhető, hogy azok beleütköztek a korábbi robbanások során kidobódott anyagba, illetve rendszeresen felhevítették ezeket a későbbi robbanások lökéshullámai is. A mostani vizsgálat során érdekes módon fény derült egy olyan magnéziumstruktúra jelenlétére is, amely a nagy robbanás során dobódott ki, de még nem ütközött más anyaggal.

A felhők szerkezetének vizsgálatából a szakértők azt remélik megérteni, hogyan történhetett a robbanás, és mikorra várható a csillag teljes megsemmisülése.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward