Kozmikus pillangót fotózott a Hubble

A 2100 fényévnyire található Pillangó-köd belsejében valószínűleg két élete végére ért csillag lejti táncát.

Kozmikus pillangót fotózott a Hubble

Fantasztikus új képet készítetta Hubble űrtávcső a 2100 fényévnyire található Pillangó-ködről, amelyen kiválóan látszanak az erősen kétpólusú planetáris köd táguló anyagában létező héjjak és csomók. Az angolul Twin Jet Nebulának, azaz ikerkilövelléses ködnek nevezett objektum nevéhez méltón úgy néz ki, mintha két sugárhajtású motor kiáramló anyagát látnánk, ami a csillagászok szerint a rendszer működése szempontjából is meglepően helytálló hasonlat.

A kozmikus pillangó PN M2−9 néven szerepel a katalógusban. Az elnevezésben az M Rudolph Minkowski német-amerikai csillagászra utal, aki 1947-ben felfedezte a színpompás jelenséget, a PN pedig azt jelzi, hogy egy planetáris ködről van szó. Ez utóbbiak az életük végére ért csillagok bizonyos képviselői körül alakulnak ki az égitestek által ledobott gázburkokból. A ledobott anyagot megvilágítja a központi csillagmaradvány, lenyűgöző fényjátékot produkálva az égen.

Míg azonban az egy központi csillaggal rendelkező rendszerek körül létrejövő planetáris ködök többnyire kozmikus szappanbuborékra emlékeztetnek, a kettős rendszerek esetében ez a kép a sokkal komplikáltabb. A Pillangó-köd különleges formájára a szakértők szerint az a legjobb magyarázat, hogy annak központjában egykor két, nagyjából a Nappal egyező méretű csillag létezett. Ezek közül az egyik, a Napnál egy kicsit nagyobb csillag még csak ledobta magáról külső rétegeit, míg kisebb tömegű társa már fehér törpévé vált.

A pillangó alakú köd létrejötte vélhetően annak köszönhető, hogy a tömör fehér törpe egy mindkét égitestet körülölelő sűrű gázkorongot formált a társa által ledobott anyagból közös keringési síkjukban. A nagyobbik égitest gyors csillagszele beleütközik ezen korong anyagába, és ellenállás nélkül csak arra merőlegesen tud távozni, vagyis a korong valóban úgy működik, mint a sugárhajtású motorok fúvókái: a felforrósodott gázt adott irányba tereli, és nyalábok formájában lövi ki az űrbe.

A Pillangó-köd a becslések szerint mindössze 1200 éve keletkezett (legalábbis a Földről nézve), és szárnyai még mindig gyors ütemben növekednek. A „szárnyak” alsó oldalán látható halvány, kékes nyalábok a szakértők magyarázata szerint a „fúvókák” jelenlegi irányát jelzik. Ezekből 1 millió km/órás sebességgel tör elő az anyag, mivel azonban egy kettős rendszerről van szó, a jetek iránya a gravitációnak köszönhetően folyamatosan változik. A nyalábok apró köröket írnak le a két csillag mozgásához igazodva, és így rajzolják ki a pillangó szárnyait. A központi csillagok durván 100 földi nap alatt kerülik meg egymást, a körülöttük létrejött anyagkorong pedig 15-ször nagyobb átmérőjű, mint a Pluto pályája.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward