Könyvmoly galambok?

A galambok a jelek szerint megtaníthatók a betűk és a szavak felismerésére, ami sokat elárulhat arról is, hogyan kezdtek őseink írni és olvasni.

Könyvmoly galambok?

Egy új vizsgálat szerint a szirti galambok – nagyon korlátozottan – megtaníthatók az olvasásra, és talán az értelmes szavakat is meg tudják különböztetni az értelmetlen hangsoroktól. Ezzel a madarak csatlakoztak ahhoz a szűk csoporthoz a Földön, amely igazoltan képes az írott szó legalább részleges értelmezésére. Ebbe a csoportba legjobb tudomásunk szerint az emberen kívül csak néhány majomfaj és egy Willow nevű kutya tartozott eddig.

Az Otagói Egyetem kutatói 18 szirti galambbal kezdtek kísérletezni, és közülük választották ki a négy legokosabbat az autoformálásnak nevezett kondicionáló módszerrel. Ennek lényege, hogy az állat egy fénypontot lát megjelenni egy ketrece falán található kijelzőn, majd pár másodperccel később étel jelenik meg az ez alá elhelyezett egy kis nyílásban. Elegendő számú ismétlést követően az alany megtanulja, hogy a fényjelzés a táplálék érkezését jelzi előre, és elkezd kapirgálni, amikor meglátja a fénypontot.

A kérdéses kísérlet ettől annyiban különbözött, hogy három lámpát alkalmaztak, és idővel szavakat is bevontak a tesztekbe. Miután a madarak megtanulták, hogy a fényjelzés az adott lámpánál étel megjelenésével jár együtt, értelmes angol szavakat és értelmetlen betűsorokat kezdtek kivetíteni az állatoknak. A madarakat arra kondicionálták, hogy ha értelmetlen betűsort látnak, kopogtassák meg a betűk körül valahol megjelenő csillagot, míg ha értelmes a szó, arra koppintsanak rá csőrükkel. Ha a madár jól azonosította a szót vagy a nem szót, ételjutalmat kapott.

Az első szót minden galambnak 50-szer mutatták meg egy sor értelmetlen szóval keverve. Amikor az állatok megtanulták az adott szót, egy újabb szó került be a sorba, majd ha ezt is elsajátították, újabb szóval bővült a választék. A négy legokosabb madár 8 hónap alatt átlagosan 43 szó felismerését tanulta meg, ami meglehetősen lenyűgöző teljesítmény. A leggyorsabban tanuló madár 58 szót sajátított el a kísérlet végére.

A madarak nagyon ügyesen különítették el egymástól az értelmes és értelmetlen betűsorokat, és az új szavakat is meg tudták különböztetni a már ismert szavaktól. Az egyik feladatnál, amikor hasonló betűsorokat kellett szétválogatni értelmesre és értelmetlenre (pl. door – daar), a legokosabb négy madár jobban szerepelt, mint a hasonló kísérletekkel tesztelt páviánok. A kísérlet alapján a madarak nagyon érzékenyek a betűk szavakon belüli relatív helyzetére.

A szakértők mindebből úgy sejtik, hogy a madarak talán az idegi újrahasznosítás sokat vitatott és egyelőre csak hipotetikus rendszerét használják olvasástanulás közben. Ezen teória arra próbál magyarázatot adni, hogyan vált fajunk képessé az írásra és az olvasásra. Az emberiség csak néhány évezrede műveli ezen tevékenységeket, ami kevés ahhoz, hogy evolúciós folyamatok álljanak az óriási változást jelentő fordulat mögött.

A szakértők egy része szerint ezért nagyon valószínű, hogy az olvasás képessége nem több százezer év alatt, szervi változások révén alakult ki az agyban, hanem korábban más célra használt neuronok kaptak új funkciót a szavak, a képek és a jelentések tárolására és összekapcsolására.

Az ugyanakkor világos, hogy jelen esetben a galambok nem kapcsolnak jelentést a szavakhoz azon túl, hogy egyes betűsorokra rákoppintva, másoknál ezek mellé ütve kapnak táplálékot. Ugyanakkor kétségtelenül felismerik és megkülönböztetik a szavakat és a betűket, és ezekhez valamilyen üzenetet is kapcsolnak, holott agyuk a kísérlet közben nem ment keresztül jelentős változásokon. Ez pedig a kutatók szerint alátámaszthatja az idegi újrahasznosítás teóriáját.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward