Kiválasztották az Európéhoz induló szonda műszereit

A 2020-as években induló űreszköz célja annak megállapítása lesz, hogy alkalmas-e a Jupiter holdja az általunk ismert életre.

Kiválasztották az Európéhoz induló szonda műszereit

A Galileo képei alapján összeállított, átdolgozott felvétel

A NASA Galileonevű űrszondája, amely 1995−2003 között vizsgálta a Jupiter rendszerét, komoly bizonyítékokat gyűjtött össze arra vonatkozólag, hogy a gázóriás Európé nevű holdjának jeges kérge alatt egy óceán rejtőzik. A feltételezett nagy mennyiségű sós víz, a sziklás tengerfenék, valamint a Jupiter árapály-hatásából származó energia a Naprendszer életre leginkább alkalmas égitestjévé emelték a holdat a Földön kívül.

A Galileo 11 alkalommal közelítette meg az Európét, rengeteg érdekességet derítve ki vele kapcsolatban. A Hubble űrtávcső frissebb felvételein pedig arra is fény derült, hogy a jelek szerint felszín alól helyenként elő is tör a víz, magyarázza John Grunsfeld, a NASA kutatója. Az űrügynökség a rendelkezésre álló adatok alapján úgy döntött, hogy az Európé valóban megér egy célzott látogatást. A 2016-os pénzügyi évre ezért 30 millió dollárra nyújtották be igényüket a küldetés előkészítéséhez.

Az Európé felszíne, ahogy a Galileo látta

A tervek szerint a napelemes szonda erősen elnyújtott pályára áll a Jupiter körül, és ilyen módon a küldetés három éve alatt legalább 45-ször közelíti meg az Európét, 25−2700 kilométerre haladva el annak felszíne fölött. A kiválasztott tudományos műszerek főként kamerák és spektrométerek, amelyek nagyfelbontású képeket rögzítenek az Európé felszínéről, és információkat gyűjtenek annak összetételéről is. A szondára szerelt radar célja a jégkéreg vastagságának feltérképezése, illetve a felszín alatti vízkészletek megtalálása. Az űrjárművön ezen kívül helyet kap egy magnetométer is, amely hold mágneses terének erejét és irányát méri. A kutatók azt remélik, hogy ez utóbbi adatok alapján képesek lesznek megállapítani a felszín alatti óceán mélységét és sótartalmát is.

A hőkamerával elsősorban olyan részek után kutatnak majd a szakértők, ahol a mélyből nemrégiben folyékony víz tört fel. Ezen kitörések nyomait egyúttal a hold légkörében is keresni fogja a szonda, amely az atmoszféra vízgőztartalmát is vizsgálja. A felszínre jutó víz fontos információkat árulhat el az óceán összetételével kapcsolatban, anélkül, hogy meg kellene fúrni a felszínt, ami ugyan a jövőbeli küldetések kapcsán szintén szóba került, de egyelőre meglehetősen problémásnak mutatkozik.

A 2020-as években induló küldetés műszereire a tavalyi évtől lehetett javaslatokat tenni. Az elbírálásra kerülő 33 eszközből végül kilencet választottak ki a NASA szakértői, amelyek véleményük szerint alkalmasak lesznek arra, hogy megállapítsák, fennállnak-e az általunk ismert élethez szükséges feltételek az égitesten.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward