A James Webb űrtávcső sikeresen kibontotta és kifeszítette árnyékolóját, amely létfontosságú a rendszer érzékeny részeinek megfelelően hideg hőmérsékleten tartásához, ami az infravörös tartományban való észlelés alapfeltétele. Az öt rendkívül vékony kaptonrétegből álló árnyékoló kibontása az üzembe helyezés talán legbonyolultabb része volt, vagyis a sikerrel az irányítók nagyon fontos lépést tettek az űrtávcső működőképessé tétele felé.
Ahogy arról már beszámoltunk, a NASA legújabb űrobszervatóriuma 25 év fejlesztés és az eredeti tervekhez képest 14 éves csúszás után december 25-én indult útnak a Földről. A James Webb az infravörös tartományban fogja vizsgálni a kozmoszt, többek közt nagyon távoli, a vörösbe tolódott fényű, ősi galaxisokat, és közelebbi, jóval fiatalabb exobolygókat tanulmányozva.
A sikeres megfigyelésnek viszont feltétele, hogy a távcső megfelelően árnyékolva legyen a Nap melegétől. Ennek részeként az L2 Lagrange-pont körül fog keringeni, így a Föld természetes árnyékot nyújt számára a Naptól. A másik árnyékolót, a már említett fóliákat pedig összecsomagolt állapotban magával vitte. A 21 x 14 méteres árnyékoló kibontásához és kifeszítéséhez több száz mechanizmusnak és mozgóalkatrésznek kellett megfelelően működnie. A folyamat során összesen 344 olyan hibalehetőséget tartottak nyilván, amelyek bekövetkezte esetén nem lett volna lehetőség korrigálásra, vagyis ezek könnyen az egész küldetés végét jelenthették volna.
A procedúra azonban szinte hibátlanul zajlott, a két árboc szépen kinyúlt oldalirányba, magával húzva a fóliarétegeket, majd ezeket sikerült megfelelően megfeszíteni is. Így minden bizonnyal biztosított lesz, hogy a távcső árnyékolt részei az L2 pontban a tervezett mínusz 223 °C-os hőmérséklet alatt üzemeljenek. A hideg oldal egyes részein jelenleg máris mínusz 197 °C-nál jár a hőmérséklet, miközben a legmelegebb részek 53,3 °C-on „főnek”.
Az árnyékoló beüzemelése egy kicsit több mint egy hetet vett igénybe, ami valamivel hosszabb volt a tervezettnél. Menet közben több kisebb probléma is fellépett, amelyeket aztán elemeztek, mielőtt továbbléptek volna. Ez okozta a csúszást, amelynek azonban elvileg semmiféle hatása nem lesz a küldetésre hosszabb távon. Az irányítók elmondása szerint a hasonló gondok rendszeresen előfordulnak az űreszközök beüzemelése során, hiszen a rendszerek kicsit mindig másként működnek odafent, mint a földi tesztek során.
Az első probléma a Webb nappanelével jelentkezett, amely a gyári beállításokkal nem szállított elegendő energiát a rendszernek. A gyártó Northrop Grumman azonban igazított a működésen az űrbéli hőmérsékleti körülmények nyomán, és ez a jelek szerint bevált, hiszen a Webb immár elég energiát kap a paneltől. A másik gond az árnyékolót kihúzó és megfeszítő motorokkal volt, amelyek a vártnál jobban felmelegedtek. Ennek elhárítására az irányítók kicsit módosítottak a Webb pozícióján, hogy ne érje annyira erős napfény a motorokat. Ez segített, és a rendszer megfelelően el tudta látni feladatát.
A NASA illetékeseinek elmondása szerint az üzembe helyezés kritikus részének 70–75 százalékán vannak túl az árnyékoló kifeszítésével. A következő igen kockázatos manőver a főtükör kilövésre behajtott részeinek kinyitása és a tükörszegmensek pozicionálása lesz, amire a következő egy hét folyamán kerül sor.
