Kínában újra emberi embriók génjeit szerkesztették

A cél ezúttal a HIV vírusának ellenálló embriók létrehozása volt, az eredmények azonban az első kísérlethez hasonlóan ellentmondásosak.

Kínában újra emberi embriók génjeit szerkesztették

Újabb kínai kutatócsoport tagjai jelentették be, hogy emberi embriókon hajtottak végre célzott génszerkesztést. Összességében ez még csak a második ilyen jellegű, publikált kísérlet. Az elsőt szintén Kínában, de egy másik tudóscsoport hajtotta végre, tavaly áprilisban hozva nyilvánosságra eredményeit. A génszerkesztés célja akkor a hemoglobin egyik alegysége, a β globin nevű fehérje hibás génjét kijavítása volt, bár ezt végül csak a kísérleti alanyok nagyon kis része esetében sikerült megvalósítani.

A mostani projekt során a cél egy olyan módosítás végrehajtása volt, amely ellenállóvá teszi az embriókat a HIV-vel szemben. A Kantoni Orvosi Egyetem kutatói, ahogy az előző kísérlet résztvevői is, nem életképesek embriókat használtak kutatásuk során. Olyan embriókról van szó, amelyek fejlődése elején a petesejtet egyszerre két hímivarsejt termékenyítette meg. Ezek a zigóták rendben fejlődésnek indulnak, gyarapodásuk azonban a rendellenes génkészlet miatt rövidesen leáll, és egy halom differenciálatlan sejt marad vissza, amely több kutató szerint is kiválóan használható modellszervezetként a génszerkesztési eljárások emberi tesztelésére.

A kantoni szakértők egy termékenységi klinika jóvoltából jutottak hozzá a zigótákhoz, majd a CRISPR/Cas9 nevű génszerkesztési eljárást használva egy, a népességben előforduló génváltozatot juttattak be a genomba. Ez az allél módosítja a fehérvérsejtek CCR5 nevű receptorának működését, így hordozóit ellenállóvá teszi a HIV vírusával szemben. Az eredmények ezúttal is ellentmondásosak. A kutatóknak a kísérlet során felhasznált 26 embrióból mindössze 4 esetében sikerült kivitelezniük a tervezett módosítást, azonban ezeknél is felléptek nem várt mutációk, ami már az előző kísérlet során is probléma volt.

„Az eredmények egyszerre megnyugtatóak és aggasztóak” – mondja Peter Donovan, a Kaliforniai Egyetem kutatója. Az mindenképpen jó hír, hogy a módszer mindkét kutatócsoport jelentése szerint hasonlóan működött, amikor működött. Az ugyanakkor kevésbé örömteli eredmény, hogy a mellékhatásokat is sikerült reprodukálni, ami azt jelzi, hogy a CRISPR/Cas9 emberi sejtek esetén jóval gyakrabban hajlamos célt téveszteni, mint ahogy azt az állatkísérlet alapján várták a szakértők.

Az új kutatás eredményei mindenesetre azt sugallják, hogy a technológia még nagyon nem áll készen arra, hogy azt beültetésre szánt emberi embriókon teszteljék. Sok kutató gondolja ugyanakkor úgy, hogy ahhoz, hogy ez egyszer majd megvalósulhasson, nagy szükség van a kínai kutatók által végzett kísérletekhez hasonló próbálkozásokra. Az egereken és nem emberi főemlősökön végrehajtott kutatások nagyon informatívak, de előbb-utóbb az ilyen módszerek emberi sejteken való kipróbálását is meg kell kezdeni, mondja Donovan.

A távol-keleti ország kutatói nem az egyedüliek, akik ilyesmivel próbálkoznak. Néhány hónappal ezelőtt egy brit kutatócsoport kapott engedélyt arra, hogy a CRISPR/Cas9-et emberi embriókon tesztelje. Ennek a kísérletnek sem célja ugyanakkor génmódosított gyermekek létrehozása, hanem a szakértők azt kívánják feltérképezni a legfeljebb két hétig életben hagyott embriók révén, hogy mely genomrészek létfontosságúak az egészséges fejlődéshez.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward