Az állandó kínai űrállomás (CSS) létrehozása egy pár éve már tervben van, és a napokban kulcsfontosságú lépéséhez érkezhet a projekt. (Friss: És érkezett is, ugyanis ma délelőtt sikeresen felbocsátották a Tianhe modult.) A kínai űrügynökség ugyanis rövidesen felbocsátja a leendő állomás központi modulját, a 18 méter hosszú, Tianhe nevű darabot. Ebben egy három űrhajós számára szolgáló lakrész található az űrállomás irányítóközpontján kívül. A sikeres felbocsátás után két további fő modult terveznek rövidesen az űrbe juttatni, amelyekben a tudományos kísérletek foglalnak majd helyet.
Az állomás elsődleges szerkezeti formájában 2022 végére készülhet el nagyjából 10 kilövés eredményeként. Tömegét tekintve az alapverzió negyedakkora lesz, mint a 14 nemzet által több mint két évtized alatt kiépített Nemzetközi Űrállomás (ISS), de természetesen a kínai állomást is tovább lehet bővíteni a jövőben. A kínai űrállomás a 11. embereket fogadni képes űrállomás lehet, ha elkészül, és a harmadik ilyen kínai létesítmény. A távol-keleti ország korábbi orbitális állomásai ugyanakkor jóval kisebbek voltak, és nem voltak alkalmasak tartósabb tartózkodásra.
Kína űrprogramja az utóbbi évek során a késői kezdés dacára villámgyorsan fejlődött, amiben kulcsszerepet játszott, hogy állami részről fontossá vált, hogy az ország a stratégiailag fontosnak ítélt űrversenyben is jeleskedjen, és ennek óriási erőforrásokat kezdtek alárendelni. A következő években ráadásul sokat profitálhatnak abból is, hogy egyre szorosabb együttműködések vannak kialakulóban az oroszokkal, akik viszont rendkívül rutinosak az űriparban.
Ahogy az orosz Roszkozmosz és a NASA több évtizedes sikeres együttműködése a jelek szerint rövidesen a végére ér, az oroszok és a kínaiak között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. A NASA évekig teljesen rá volt utalva az oroszokra, ami az ISS elérését illeti, ez azonban mostanra a magáncégeknek köszönhetően megváltozott, ami végleg betehet a két űrügynökség között az utóbbi időszakban a politikai helyzet miatt egyébként is egyre inkább elmérgesedő viszonynak. A Roszkozmosz vezetője pár napja be is jelentette, hogy 2025-re az oroszok kiszállnak az ISS-projektből, és helyette űrállomást építenek, amelynek első elemei 2030-ban kerülhetnek pályára.
Ami a kínai űrállomást illeti, ezen a rendelkezésre álló információk szerint először ultrahideg atomokkal kapcsolatos, anyagtani és orvosi mikrogravitációs kísérleteket fognak végezni. A kínaiak több nemzetközi partnerrel is tárgyalnak, akik szintén kísérleteket küldenek majd az állomásra, beleértve az olasz űrügynökséget és az ENSZ-et is.
