A küldetés újabb fontos állomás lehet Kína egyre komplexebb holdprogramjában, amelynek keretében tavaly elsőként hajtottak végre irányított leszállást a Hold túloldalán. A következő lépés, pár héten belül, egy mintavisszahozó küldetés lesz. A Chang’e-5 sok űrprojekthez hasonlóan évek óta csúszik, eredetileg 2017-ben indult volna, akkor azonban a hordozórakéta meghibásodása miatt kellett elhalasztani a startot, aztán pedig egyéb körülmények hátráltatták az indulást.
Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy ha az időjárás vagy más váratlan körülmény nem szól közbe, a szonda november 24-én tényleg elindulhat. A Chang’e-5 egy landoló-, egy felszálló-, egy keringő- és egy mintavisszahozó-egységből áll. Miután az űreszköz pályára állt a Hold körül, a landoló- és a felszállóegységből álló duó leereszkedik a felszínre. A leszállóhelyet testközelből még sosem vizsgálták, de izgalmasnak ígérkezik: a Mons Rümker nevű, 1300 méter magas vulkanikus képződmény közelében van, egy hatalmas lávasíkon, amely a Földről is látható.
Amint az egység földet ért, fúrni kezd, és a tervek szerint akár két méter mélyre is lenyomul a felszín anyagába. A mintavétel során az erre szolgáló karral nagyjából 2 kilogramm anyagot terveznek a felszállórészben található tartályba lapátolni. A műveletre és az ezt követő felszállásra összesen 14 napja, vagyis egy holdi nappala lesz az űreszköznek, a holdi éjszaka hidege ugyanis károsíthatja az elektronikus rendszereket.
Ha minden a terveknek megfelelően alakul, és a felszállóegység sikeresen elindul a Holdról, Hold körüli pályán találkozik a keringőegységgel, ahol a tartály átkerül a mintavisszahozó-egységbe. A Chang’e-5 ezt követően visszatér a Földre, és ha kellő közelségbe ért, a mintavisszahozó-rész leválik, majd a légkörbe lépve ejtőernyők révén ereszkedik a felszínre. A tartály várhatóan Belső-Mongóliában fogja elérni a felszínt, valamikor december elején.
Ezt követően megkezdődik majd a minták laborvizsgálata, ami izgalmasnak ígérkezik, hiszen új információkat tárhat fel a Hold vulkanikus múltjával kapcsolatban. A hatvanas és hetvenes években az amerikaiak és a szovjetek által visszahozott kőzetminták alapján úgy tűnik, hogy az égitesten 3,5 milliárd évvel ezelőtt volt a legaktívabb a vulkanizmus, amely ezt követően leállt. Egyes felszíni képletek kapcsán azonban gyanús, hogy ennél később, 1–2 milliárd évvel ezelőtt is lehetett vulkáni aktivitás a Holdon.
A küldetés ráadásul a Hold korával kapcsolatban is újdonságokat tárhat fel. Jelenleg nincs a Földön olyan holdi kőzet, amelynek kora 850 millió és 3,2 milliárd év között lenne, a kínai küldetés során viszont a remények szerint ebben az időszakban keletkezett szemcséket is begyűjthetnek.
