Készül a kozmikus internet

Az űrnet révén jelentősen javulhat a kommunikáció a Marson és a Holdon, illetve az ezek körül található űrjárművekkel.

Készül a kozmikus internet

A NASA tudományos küldetésekért felelős igazgatósága és az emberi felfedezésért felelős részleg kutatói közösen dolgoznak az interplanetáris internet megvalósításán. Míg az eddigi űrküldetések többségénél az űrügynökség közvetlen kommunikációval tartotta és tartja a kapcsolatot űreszközeivel, az eljövendő tervek megvalósításához, például egy holdi vagy marsi kolónia megalapításához sokkal összetettebb kommunikációs rendszerre lesz szükség, és pontosan erre szolgál majd az „űrnet”, avagy a Solar System Internet (SSI).

A kommunikációs műholdak hálózatából felépülő SSI a földi világhálóhoz hasonlóan platformként szolgálhat majd számos lehetőség megvalósításához. Az űrnet létrehozása ugyanakkor nem egyszerű feladat, hiszen a távolságok még kozmikus szomszédságunkat tekintve is óriásiak. Hiába haladnak a jelek fénysebességgel, a Mars és a Föld közötti aktuális távolság függvényében 4–24 percbe telik, mire az egyik irányba megteszik az utat, és akkor a többi zavaró tényezőről még nem is beszéltünk.

Ilyen körülmények közt tehát különleges hálózatra van szükség, amely jelen esetben a hagyományos internetprotokollok helyett egy másfajta rendszer (Delay/Disruption Tolerant Networking, DTN) bevezetését jelenti, amely akkor is megállja a helyét, ha a hosszú késésekkel, nagy zajjal, sok hibával vagy éppen folyamatos hálózati zavarokkal kell megküzdeni. A DTN révén, ha például megszakad a kapcsolat, az éppen útban lévő adatcsomag nem veszik el, hanem rögtön továbbítódik, amint újra helyreáll a kommunikáció.

A DTN fejlesztése 1998-ban a DARPA kezdeményezésére kezdődött el, amikor a NASA Sugárhajtású Laborjában egy kislétszámú csapatot azzal bíztak meg, hogy dolgozzanak ki terveket ki egy nagy távolságban elhelyezkedő vezeték nélküli csomópontokkal operáló, speciális mélyűri kommunikációs hálózat létrehozására. Ebből a munkából született meg az új protokoll, amelynek alapvető működését jól szemlélteti a mellékelt videó.

A protokollt azóta már éles küldetések során is használták, például a Deep Impact szonda esetében, amely 2005-ben egy alegységet ütköztetett a Hartley 2 üstökös felszínébe. Az utóbbi években aztán tovább folytatódott a DTN fejlesztése, és a segítségével nemrégiben a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai egy németországi legóautót távirányítottak. Egy másik kísérlet során pedig egy antarktiszi bázisra küldtek egy fényképet a DTN révén, sikeresen áthidalva a déli kontinensre folyamatosan jellemző internetes zavarokat.

A következő DTN-rendszerű szonda a 2022-ben induló földfigyelő műhold, a PACE lesz, amelynek elsődleges feladata az éghajlatváltozás átfogó monitorozása, így a viharoktól kezdve a moszatvirágzásokig számtalan folyamatot fog figyelemmel követni.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward