„Képtelen” aszteroidát azonosítottak

Az 1950 DA olyan gyorsan forog, hogy pusztán saját gravitációja, illetve anyagának súrlódása nem lenne elég egybenmaradásának biztosításához.

„Képtelen” aszteroidát azonosítottak

Érdekes elmélettel álltak elő a Tennessee-i Egyetem kutatói az 1950 DA katalógusjelű földsúroló kisbolygó tanulmányozása közben. Az égitest olyan gyorsan forog, hogy pusztán a gravitációs erők nem magyarázzák meg, hogy mi tartja egyben anyagát. A szakértők ezért az aszteroida anyagának molekulái közt fellépő van der Waals-kölcsönhatások lehetnek felelősek.

A korábbi vizsgálatok alapján az aszteroidák egy része laza törmelékhalom, amelyet a gravitáció, illetve a súrlódás tart egyben. Az 1950 DA viszont egyszerűen túl gyorsan forog ahhoz, hogy csak ezek az erők feleljenek integritásáért. Minden rendelkezésre álló információ alapján darabjaira kellene hullania, mégsem teszi ezt. Az égitest forgása olyan gyors, hogy egyenlítője mentén gyakorlatilag negatív gravitáció jön létre, vagyis ha egy űrhajós megpróbálna ráállni a felszínére, egyszerűen kilökődne az űrbe, hacsak nem horgonyozná ki magát az égitesthez.

1950 DA

A szakértők tehát úgy vélik, hogy valamilyen eddig számításba nem vett erőhatás tarthatja egyben az égitest anyagát, és legfőbb „gyanúsítottjuk” a molekulák közt fellépő kölcsönhatás. Ahogy Ben Rozitis, a kutatás egyik résztvevője elmondta, a cseljabinszki meteor 2013-as becsapódása óta fokozott érdeklődés övezi a földsúroló égitesteket, és azt is, hogy mit lehetne tenni az ezek által megtestesített veszély ellen. A mostani kutatás eredményeiből kiindulva, egy kisebb test aszteroidához irányítása, és nekiütköztetése például nem feltétlenül jó megoldás, mivel ez eltéríteni vélhetően nem képes a Föld felé tartó testet, ellenben több veszélyes lövedékké szakítja szét azt.

Valami hasonló történhetett a P/2013 R3 katalógusjelű aszteroidával is, amely széthullását a Hubble űrtávcső lencsevégre is kapta. A szakértők azt feltételezik, hogy az égitest egy másik, kisebb objektummal ütközhetett, amely megbontotta az egybenmaradását biztosító törékeny egyensúlyt. Egy rendkívül összetett és finom erőhatásokon alapuló rendszerről van szó, amelyet a legkisebb külső hatás is teljesen felboríthat, véli Rozitis. A kutatócsoport abban reménykedik, hogy elméletükhöz a Csurjumov−Geraszimenko-üstökösre leszállni készülő Philae tényleges bizonyítékokat is gyűjthet.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward