Kémiai módszerekkel csináltak bőrsejtekből idegsejteket

Az emberi, illetve egér sejtek átalakításához nem volt szükség génbeültetésre, csak néhány nagyon kicsi molekulára.

Kémiai módszerekkel csináltak bőrsejtekből idegsejteket

Egymástól függetlenül két kutatócsoport is kifejlesztettegy módszert, amellyel bőrsejteket lehet neuronokká változtatni. Ami még jobb, mindkét típusú „személyiségcseréhez” mindössze néhány kémiai anyag, meg persze a sejtek kellenek, ami új utakat nyithat a személyre szabott sejtterápiák területén.

A már differenciálódott sejtek másik sejttípusra való átprogramozásához vagy őssejtté való visszaalakításához általában gének beültetésére is szükség van. Ezen módszereknek azonban megvannak a maguk hátrányai, hiszen nagyon időigényes átalakításokról van szó, ráadásul mindig van némi kockázata annak, hogy a bejuttatott gén rossz helyen köt ki a genomban, és esetleg rákos elváltozást vagy más problémákat okoz.

Az új metódusok azonban sokkal kisebb beavatkozást igényelnek. Ahogy Kang Pej, a Sanghaji Biológiai Intézet kutatója, az egyik most megjelent tanulmány szerzője elmondta, az átalakulást olyan molekulák vezérlik, amelyek kis méretük miatt könnyedén bejutnak a sejtbe, majd a sejtmagba, és ott képesek megváltoztatni egy-egy gén kifejeződését. Pej és kollégái több ezer különböző molekula hatásmechanizmusát vizsgálták meg, mire összeállították azt a receptet, amellyel a bőr sejtjei idegsejtekké alakíthatók.

A kémiai anyagok gyakorlatilag kikapcsolják a bőrsejteket (fibroblasztokat) bőrsejtekké tevő géneket, és aktiválják az idegsejtek működéséhez szükséges DNS-szakaszokat. A hét molekulából álló koktél egy Petri-csészében emberi bőrsejtekhez adva néhány hét alatt érett neuronokká alakítja ezeket. A VCRFSGY nevű keverék szakaszosan fejti ki hatását. Az első négy anyag a Tuj1 nevű génre hat, amely nagyon aktív az idegsejtekben, és kulcsszerepet játszik azok fizikai jellegzetességeinek alakulásában. Az így átalakított sejt azonban még se nem bőrsejt, se nem neuron. Az idegsejti működések beindításáért a maradék három molekula felel, és ezek ténykedésének hatására a létrejövő neuron ténylegesen képessé válnak az idegi kommunikáció egyik legfontosabb elemére, az akciós potenciál kialakítására.

Egy másik, szintén kínai kutatócsoport hasonló eredménytért el egérsejtekkel, egy más összeállítású kémiai koktélt használva. Az a tény, hogy ugyanazon átalakítás két különböző kémiai módszerrel is megvalósítható, biztató jelnek számít abból a szempontból, hogy az újfajta módszerek mennyire lehetnek versenyképesek a génbeültetéses technikákkal, mondja Hung-Kuj Teng, a másik vonatkozó tanulmány szerzője, a Pekingi Egyetem biológusa.

Ahogy már említettük, a módszerek nagyon fontos szerepet kaphatnak a személyre szabott orvoslás területén, például az olyan esetekben, amikor a páciensnek sejtbeültetésre van szüksége. Ilyen esetekben, ha minden jól megy, a beteg saját sejtjeit alakítják majd át a szükséges sejtekké, megelőzve a nemkívánatos immunreakciókat.

A módszerek továbbá nagyon nagy jelentőségűek lehetnek a különböző idegrendszeri kórképek kutatásában is, hiszen az idegszövetből nem nagyon lehet mintákat venni funkcióvesztés nélkül. Pej kutatócsoportja viszont máris igazolta, hogy egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg bőrsejtjei olyan idegsejtekké alakíthatók át, amelyek magukon hordozzák a betegség jeleit. Ezeken az átalakított sejteken pedig már bátran tesztelhetők a legújabb hatóanyagok, mondja a szakértő.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward