A diabéteszes betegek nagyjából negyedénél a sebgyógyulás a rossz keringés és a betegséggel járó más okok miatt problematikussá válik, így a kisebb sérülések, vágások és horzsolások is rendkívül lassan gyógyulnak és könnyen elfertőződnek, így életveszélyessé is válhatnak. A súlyos esetekben így egy apró sérülés is a végtag amputációjához vezethet. Az ilyen krónikus sebeket többek közt oxigénterápiával igyekeznek kezelni, így javítva a szövet oxigénellátását. Ehhez azonban magas nyomású kamrára van szükség, és a gáz még így sem feltétlenül jut el a szövet mélyebb rétegeibe.
Erre a problémára kerestek megoldást a Nankingi Egyetem kutatói, akik jelenleg egy olyan olcsó, élő Synechococcus elongatus baktériumokat tartalmazó tapaszon dolgoznak, amely mindenféle egyéb felszerelés nélkül, pusztán a napfény hatására termel oxigént és juttatja azt be a bőr rétegeibe. A kérdéses baktériumok a cianobaktériumok vagy kékmoszatok közé tartoznak, így a növényekhez hasonló módon fotoszintetizálnak. A tapasz hidrogél gyöngyöket is tartalmaz, amelyek magukba szívják az oxigént, és a bőr pórusain keresztül mélyen a bőrbe viszik a gázt. Egy tapasz nagyjából 325 forintos áron állítható elő.
A fejlesztést cukorbeteg egereken tesztelték, egy centiméter átmérőjű sebek gyógyulását vetve össze a tapaszos kezelés és a sztenderd oxigénterápia esetén. A tapasszal kezelt sebek mérete hat nap elteltével 45 százalékkal csökkent, míg az oxigénnel sebek ugyanennyi idő alatt csak 20 százalékkal zsugorodtak. A tapasszal kezelt sebek összességében három nappal korábban zárultak teljesen össze, mint az oxigénterápiával kezelt sérülések, és az egereken az új módszer kapcsán semmiféle mellékhatás nem jelentkezett.
A tapasz hatékonysága a vizsgálatok szerint annak köszönhető, hogy sokkal jobb hatásfokkal viszi be a bőrbe az oxigént, nagyságrendileg körülbelül 100-szor annyi gázt juttatva a mélyebb rétegekbe, mint a hagyományos terápia. Míg ugyanis a magas nyomású kamrás kezeléseknél a szövetek oxigénellátása csak a kezelés 1–2 órájára nő meg, és rögtön utána visszaesik, a tapasz folyamatosan magasabb szintű oxigénellátást biztosít a bőrnek, így segítve a sejtosztódást és a sebgyógyulás más folyamatait is.
A szakértők a következő fázisban nagyobb testű állatokon tesztelik a fejlesztést, és azt remélik, hogy kedvező eredmények esetén mihamarabb sor kerülhet az emberi kipróbálásra is.
