Kék hullámban terjed a halál a fonálférgekben

Egy új kutatás során azt vizsgálták a szakértők, hogyan vezet az egyes sejtek halála egy bonyolultabb organizmus elpusztulásához.

Kék hullámban terjed a halál a fonálférgekben

Egy-egy sejt halála során kémiai láncreakció indul be, amelynek során a sejt összetevőire bomolva egy halomnyi molekuláris hulladékká alakul át. Ezen folyamat lépései meglehetősen jól ismertek a szakértők számára, sokkal kevesebbet tudunk ugyanakkor arról, hogyan terjed szét ez a sejtszintű halál egy élete végére ért többsejtű élőlényben.

Egy új kutatás során David Gems, a University College London munkatársa férgekben vizsgálta a nekrózisnak nevezett folyamatot, amely a fonálférgek esetében fluoreszkáló hullámként terjed végig az állatok szervezetén. Órákkal a tényleges halál beállta előtt egy kék hullám indul útjára a Caenorhabditis elegans testében. Korábbi kutatások során úgy tűnt, hogy a lipofuszcin nevű pigment felelős a jelenségért, amely akkor keletkezik, ha a sejtbéli fehérjék és zsírok oxidációs folyamatok során károsodnak, ahogy például az öregedő emlős sejtekben történik.

A jelenség tanulmányozása érdekében Gems és kollégái fokozottan oxidatív környezetbe helyeztek néhány fonálférget, kiderült azonban, hogy ennek hatására nem fokozódik a fluoreszcencia intenzitása. A mikroszkóp alatt vizsgált állatokban a „halál kék hulláma” minden esetben a bélrendszer egyazon pontjáról indult ki. Ahogy a kísérletek során kiderült, az ominózus terület sejtjei haldoklásuk során kalciumot szabadítanak fel, amely a környező sejtekhez érve azokban is beindítja a nekrózist, illetve ezzel párhuzamosan egy antranilsav nevű vegyületet bocsát szabadjára a lizoszómákból. Az anyag a magasabb pH-val rendelkező citoplazmával érintkezésbe kerülve kék színben kezd fluoreszkálni.

A kutatócsoport sikeresen igazolta, hogy a sejtről sejtre terjedő folyamat molekuláris útvonalának gátlása révén egyes esetekben, például fertőzések során, késleltethető az organizmus halála, az öregség miatt bekövetkező elmúlást azonban ilyen módon nem lehet elodázni. Ez a szakértők szerint arra utal, hogy az idősödő szervezetben több párhuzamosan zajló folyamat is felel a nekrózis terjedéséért.

A fonálférgekben megfigyelt folyamat nagyon hasonlít ahhoz, amely az emlősökben is működik, így az aprócska organizmusok tanulmányozása révén pontosabb képet alakíthatunk ki arról, hogy a magasabb szintű szervezetekben vezet a sejtek halála az egész élőlény elmúlásához, illetve más, kevésbé végzetes folyamatokat is megérthetünk, mondják a kutatók. Stroke vagy szívroham esetén a sejtek egy része a vérellátás gátlódása miatt indul pusztulásnak, a körülöttük található sejtek többsége azonban a fent leírt nekrotikus láncreakció miatt kezd haldokolni. Ha megértjük, hogyan állítható meg ez a folyamat, egy napon jelentősen csökkenthetjük a vérkeringés zavaraiból adódó károsodásokat és haláleseteket.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward