Kalózjelentés szoftverországból

Nyilvánosságra hozták a BSA globális szoftverkalózkodást vizsgáló felmérésének eredményeit a 2011-es évről: a világ számítógépein található szoftverek 42%-a nem jogtiszta.

Kalózjelentés szoftverországból

A globális trendek

Nyilvánosságra hozták a BSA globális szoftverkalózkodást vizsgáló felmérésének eredményeit a 2011-es évről. Ez alapján világszerte a számítógép felhasználók 57 százaléka bevallottan használ kalózszoftvereket: 31 százalékuk alkalomadtán vagy gyakrabban, 26 százalékuk pedig csak ritkán, de használ ilyen programokat. Mindössze a felhasználók 38 százaléka vallotta azt, hogy saját gépén sosem használ olyan szoftver, amely nem teljesen jogtiszta.

A kilencedik alkalommal elvégzett globális felmérést 15 000 felhasználó bevonásával végezték el, akik a világ számítógép felhasználóinak 82 százalékát kitevő 33 ország lakói.

A jelentés talán legdöbbenetesebb eredménye, hogy a világ számítógépein található szoftverek 42 százaléka nem jogtiszta. Ezek összesített kereskedelmi értéke a 2010-es 58,8 milliárd dollárról 2011-ben 63,4 milliárd dollárra emelkedett.

A kalózkodást illetően szintén meglepő lehet a felhasználók őszintesége: a saját bevallás szerinti illegális szoftverbeszerzések aránya nagy pontossággal összecseng a kalózkodás piaci adatokból kiszámított mértékével.

Ez az első alkalom, hogy ilyen nagy mintával operáló felmérésnél konkrétan rákérdeztek: a felhasználó rendelkezik-e kalózszoftverrel. Az önmagukat kalóznak vallók, vagyis akik bevallottan folyamatosan lincenc nélküli szoftvereket szereznek be, egyúttal a legtöbb programot is használják. Átlagosan 55 százalékkal több programot installálnak gépeikre, mint a kalózkodással nem élők. Még kiugróbb a különbség, ha a fejlődő és a fejlett országok kalózainak szoftverhasználatát vetjük össze: a fejlődő országok gyakran kalózkodó felhasználói csaknem négyszer annyi programot telepítenek, mint fejlett országokbeli társaik. A kalózkodók túlnyomó többsége fiatal férfi, és három kalózból kettő valamelyik fejlődő ország lakója.

A fejlődő országok esetében van még egy nagyon fontos hajtóereje a kalózkodásnak, amelyről nem szabad megfeledkeznünk. Ezen országokban mindössze a felhasználók kétharmada gondolja úgy, hogy a kiskereskedelemben kapható szoftverek jó eséllyel legálisak. Ez a fajta bizalmatlanság sajnos egyáltalán nem alaptalan, és részben megmagyarázza a mentalitást is: ha a bolti szoftver származása is bizonytalan, akkor miért költene rá pénzt bárki is?

Érdekes globális trendet mutat az üzleti felhasználók hozzáállása a szoftverkalózkodáshoz. Az üzleti döntéshozók saját bevallásuk szerint gyakrabban alkalmaznak kalózszoftvereket, mint a többi felhasználó. Különösen jellemző az üzleti szférára a licenccel való visszaélésnek azon formája, amikor az adott programot több gépre telepítik, mint ahányra az engedély szól. A licencszegés ezen formája teszi ki egyébként a globális szoftverkalózkodás javát, ami nem is csoda, hogyha belegondolunk, hogy egy-egy nagyobb vállalat akár százával vagy ezrével is készíthet illegális kópiákat alkalmazottai számára. Itt is a fejlődő országok viszik a prímet: a szoftvereken való spórolással jelentős forrásokat takaríthatnak meg, és üzleti előnyre tehetnek szert törvényesen eljáró versenytársaikkal szemben.

A fejlődő országok már eddig is a szoftverkalózkodás fellegvárainak számítottak, és ez a helyzet a következő években tovább fog fokozódni. 2011-ben ezekbe az országokba került az új PC-k 56 százaléka, és mára a világ számítógépeinek több mint fele ezen területeken található. A fejlődő országok kalózkodási rátája ezzel egy időben 68 százalékra nőtt, szemben a fejlett országok 24 százalékos rátájával. (A kalózkodási ráta kiszámításához a lincenccel nem rendelkező szoftverek számát osztják el az év folyamán összesen installált programok számával, majd az eredményt százzal megszorozzák, megkapva így a százalékos végeredményt.)

A legek és a szoftverpiac változásai

Az országonkénti bontásban két terület emelkedik ki jelentősen. Az Egyesült Államok 19 százalékos kalózkodási rátája a legalacsonyabb világszerte, de mivel hatalmas piacról van szó, a kalózszoftverek értéke majdnem eléri a 10 milliárd dollárt. A másik véglet Kína, ahol az illegális szoftverek piaca 9 milliárd dollárt ér szemben a legális piac 3 milliárdos forgalmával, 77 százalékos kalózkodási rátát eredményezve.

Hogy még kézzelfoghatóbb legyen a kép tekintsük át az egy számítógépre eső számokat. Kínában átlagosan 542 dollárt költenek egy új gépre (monitorral együtt), de mindössze 8,89 dollárt fizetnek ki az ezen futó legális szoftverekre. Ez negyedannyi, mint amennyit az orosz, indiai és brazil piacokon szoftverbe fektetnek, és mindössze 7 százaléka az Egyesült Államokban egy gép programjaira költött összegnek.

A globális szoftverkalózkodási ráta 42 százalékával 2010 óta nem változott, főként a piac csendessége miatt. Mindössze 2 százalékkal nőtt az eladások mértéke 2010-hez képest, szemben az előző évekre jellemző 10 százalékos vagy annál is nagyobb növekedéssel. A kalózkodás mértékét némileg szintén visszafogja az a tény, hogy a PC-k és laptopok egyre jelentősebb részét jogtiszta szoftverekkel együtt árusítják.

A tabletek és a felhő alapú számítástechnika robbanásszerű növekedésével a szoftverpiac is gyarapodó tendenciát mutatott 2011-ben, a számok azonban azt mutatják, hogy mindkét említett újdonság egyelőre fejlődésének kezdeti stádiumában van a „hagyományos” PC-k és laptopok piaca mellett. 2011 végére 80 millió táblagép került forgalomba világszerte, de ez még mindig eltörpül a PC-k másfél milliárdos darabszáma mellett. A PC-ken futó szoftverek összértéke 261 milliárd dollárt tesz ki, a tableteken futóké 7 milliárdot. A tavalyi év végére szoftverpiac 8 százalékát reprezentálták a felhő alapú szolgáltatások.

A szellemi tulajdon és a hazai helyzet

A 2010-es felmérés foglalkozott először a számítógép használók szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos attitűdjeivel. Az akkori eredmények szerint a többség egyetért abban, hogy a fejlesztőknek ellenszolgáltatás jár munkájukért, és az idei évben is hasonló volt a vélemény. A megkérdezettek 71 százaléka szerint az innovációkkal előálló fejlesztőket meg kell fizetni, hogy további újdonságokkal álljanak elő, ami jót tesz a társadalomnak is, mivel elősegíti a technológia fejlődését és a gazdasági növekedést.

A kalózkodás szempontjából tekintve a kérdést, ahogy az várható is, a rendszeresen tilosban járók támogatják legkevésbé a szellemi tulajdon védelmét és kevésbé gondolják úgy, hogy ennek jogi kikényszerítése jót tenne a gazdaságnak. A kalózok hozzáállása a törvényekhez egyébként is sokkal kritikusabb, mint a nem kalózoké.

Általánosságban jellemző, hogy a saját bevallásuk szerinti kalózoknál semmi nem utal arra, hogy a közeljövőben változtatnának viselkedésükön. A fejlett országok kalózainak mindössze 20 százaléka gondolja úgy, hogy tevékenységük törvényellenes volta jó ok lenne felhagyni az illegális szoftverek beszerzésével. Ez a szám a fejlődő országokban még alacsonyabb, mindössze 15 százalék.

Ami hazánkat illeti a kalózkodási ráta 41 százalék, ami elmarad a közép- és kelet-európai 62 százalékától, de meghaladja az EU-ban mért 33 százalékot. A Magyarországon használatban lévő illegális szoftverek kereskedelmi értéke 143 millió dollár. 402 felhasználó adatai alapján a legalább az alkalmanként vagy gyakrabban kalózkodók aránya 27 százalék. A bevallottan kalózkodók kétharmada férfi, egyharmada nő. A koreloszlást a mellékelt ábra mutatja.

A magyar felhasználók 36 százaléka gondolja úgy, hogy az esetleges lebukás miatt ajánlatosabb legális szoftvereket használni, 30 százalékuk a kalózkodás törvénytelen volta miatt nem próbálkozik illegális programokkal.

A BSA tanulmányának végkövetkeztetése szerint konzekvensen kivitelezett kalózellenes tevékenységgel van remény az illegális szoftverhasználat visszaszorítására. Ilyen módszer lehet a közvélemény figyelmének felhívása a problémára, a szoftverek és egyéb védett anyagok védelmének modernizálása, a szellemi tulajdonjogok törvényileg erőteljesebben és leginkább világosabban kifejeződő védelme, valamint talán a legfontosabb momentum: példamutatás az állami vállalatok és az ezekhez kötődő nagyvállalatok részéről. Bár hogy mindennek a kalózszoftverek oroszlánrészét birtokló üzleti felhasználókra milyen hatása lesz, az erősen kérdéses. 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward