Jön a Willow Glass és a valódi hajlékony elektronika

Jön a Willow Glass és a valódi hajlékony elektronika

A Corning a héten Bostonban bemutatta legújabb fejlesztését az ultravékony, hajlékony kijelzőt, a Willow Glass-t. A Gorilla Glass gyártójának újdonsága üvegből készült úgynevezett roll-to-roll technológiával: az anyagot 500 Celsius fokra hevítve hengerek közt futtatják végig, a végeredmény pedig egy nagyon ellenálló, hajlékony, mindössze 100 mikrométer vastagságú, többek közt kijelzőként is használható réteg lesz. A gyártástechnológia során az üvegre tranzisztorok, diódák és más félvezető komponensek is nyomtathatók, és a módszerrel akár 50 kilométeres egybefüggő szalagok is készíthetők, amelyeket aztán utólag méretre lehet vágni, jelentősen lecsökkentve a gyártási költségeket.

Az újdonságnak a gyártó szerint kiváló működést mutat érintőszenzorokkal felszerelve, így a telefonok és tabletek piacán biztosan lesz rá igény. Ezen túl azonban flexibilis napelemek vagy világítótestek is készíthetők belőle az elképzelések szerint. Maga a végtermék meglehetősen hajlékony, a tesztek alapján a papírvékonyságú anyag nagyjából 5 centiméteres sugárban hajlítható meg mindenféle károsodás nélkül, de a gyártási folyamat során eleve ívelt felületek is létrehozhatók belőle. Arról egyelőre nincs információ, hogy a termék mikor jelenik meg a piacon.

Egy dolog azonban, ha maga a hordozó hajlékony: ha flexibilis elektronikáról beszélünk, akkor maguknak az elektronikus komponenseknek is jelentős fizikai behatásokat kell kibírniuk. Sungjun Park és dél-koreai kutatócsoportja éppen ezért egyetlen molekularéteg vastagságú elektronikus összetevőket tesztelt, amelyeket egy hajlékony polimer rétegre vittek fel. Az általuk létrehozott összeállítás ezer hajlítási és kiegyenesítési ciklus után is stabilan működőképes maradt. A kísérlet során tesztelt áramkörök bonyolultsága persze meg sem közelíti a mai készülékekben megtalálható szintet, de a tudósok munkájukkal pusztán arra igyekeztek rámutatni, hogy maga az elektronika is lehet flexibilis és működőképes egyszerre.

A molekuláris elektronikát önszerveződő monoréteg (SAM) technikával hozták létre a kutatók, ennek során a felületre juttatott aromás tiolok képezik a réteget, amelynek elektronikus tulajdonságai jól ismertek. Ebből hoztak létre gyakorlatilag diódáknak megfelelő összeállításokat a flexibilis poliimid felületen. Egy háromszor három centiméteres négyzetlapra összesen 512 molekuláris dióda került, és a rendszer hajlékonyságát úgy tesztelték, hogy 1, 5, illetve 10 milliméteres sugarú hengerré tekerték össze a lapocskákat. A teszt következő lépéseként a lapok két szélét megragadva egyre nagyobb fokú csavarásnak tették ki az összeállítást. Végül következett a már említett mechanikai hajlítgatás, 1000 ciklussal.

A tesztelés folyamán a kutatók folyamatosan vizsgálták az elektronika működőképességét, és eredményeik alapján semmiféle „kínzás” nem volt hatással az áramkörök üzemelésére, ami egészen elképesztő a lapokat ért hatások mellett. Sem az elektronika, sem a hordozó nem sérült, és nem mutatott teljesítménybeli visszaesést az intenzív fizikai behatások alatt. A kísérlet tehát maximálisan elérte kitűzött célját, és megmutatta, hogy molekularétegekkel operálva lehetséges magát az elektronikát is kellően flexibilissé tenni.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward