A James Webb űrtávcső sok-sok éves csúszás után december 25-én indult útjára, és nagyjából egy hónappal később foglalta el végleges pályáját a Földtől 1,5 millió kilométerre levő L2 Lagrange-pont körül. Ezt követően megkezdődött a műszerek kalibrálása, köztük az űrtávcső 18 hatszögletű darabból álló főtükrének beállítása. A külön mozgatható, egyenként 1,3 méter átmérőjű tükördarabok igazítása jól halad, immár egyetlen nagy tükörként működik a rendszer, egy képet küldve az űrtávcső kameráinak.

A kalibrálást egyelőre a NIRCam nevű, infravöröshöz közeli tartományban látó kamerával végzik, mivel ez volt az első, amit aktiváltak, ugyanis ez nem annyira hőérzékeny, és a távcső még nem teljesen hűlt le a majdani üzemi hőmérsékletére. A főtükör beállításának első lépéseként a HD 84406 katalógusjelű csillagra irányították a rendszert, majd megnézték, mit látnak külön-külön az egyes tükrök.

A 260 fényévre található csillag spektruma és fényessége jól ismert, így jól használható kalibrálásra. Ahogy várható volt, a tükörelemek különbözőképpen torzított képeket adtak. Aztán erre a kiinduló felvételsorozatra alapozva elkezdték mozgatni a tükröket úgy, hogy mindegyik nagyjából pontszerűen ábrázolja a csillagot. Majd a következő lépésben megkezdődött a tükrök egymással való összehangolása: azokat úgy kezdték mozgatni, hogy egyetlen, fókuszált képet adjanak a csillagról.

Ez mostanra sikerült is, így a James Webb újabb lépéssel került közelebb a tényleges tudományos munka megkezdéséhez. A csillag alakja kicsit még furcsa a képen, aminek több oka is van. A fényes vonalak diffrakciós tüskék, amik azért formálódtak, mert a másodlagos tükröt egy háromlábú állvány tartja, és az ennek lábai körül áramló fény rajzolta ki a mintát. A vonalak közti sötét részek pedig az interferencia eredményei, ezeken a helyeken a fényhullámok egymással interferálva kioltják egymást.

A következő fázisban tovább hangolják a beállításokat, ezúttal már hullámhossztartományonként igazgatva a tükröket. A tükörelemek beállítása után pedig a többi eszközt is gondosan kalibrálják, hogy a lehető legjobb képeket tudja rögzíteni a rendszer. Ez még hónapokba telik, mivel rendkívül lassú és apró igazításokról van szó, amelyek során a későbbi fázisok egyre aprólékosabb és hosszabb ideig tartó munkát igényelnek. De júliusra remélhetőleg minden készen áll majd az észlelések megkezdéséhez!