Az orrszarvúk, a lovak és a tapírok eltérő kinézetük ellenére mindannyian a páratlan ujjú patások rendjének tagjai. Kiváló példáját mutatjákannak, hogy pár tízmillió év alatt ugyanazon kiindulópontból milyen eltérő végeredményeket képes produkálni az evolúció. A páratlan ujjú patások családfája tovább bonyolódik, ha a rend kihalt családjait is szemügyre vesszük. Ezek közt olyan furcsa állatokat találunk, mint a lovak közeli, de leginkább orrszavúkra hasonlító rokonai, a Brontotheriidae-család tagjai, vagy a hosszú mellső lábaikon görbe karmokkal rendelkező, kézfejükön járó Chalicotheriidae-fajok.
Nemrégiben érdekes leletek kerültek elő a páratlan ujjú patások múltjával kapcsolatban, és az új információk arról tanúskodnak, hogy a rend Indiából ered, ráadásul abból az időszakból, amikor a szubkontinens még önálló sziget volt. 54,5 millió évvel ezelőtt, kicsivel Ázsia és India ütközését megelőzően egy apró, patás faj élt a méretes sziget erdeiben. A Cambaytherium thewissi nevű növényevő maradványaira először kilenc évvel ezelőtt akadtak rá a kutatók. Kezdetben nem volt világos, hogy melyik emlős fejlődési vonalhoz tartozhatott: egyes szakértők úgy vélték, hogy az ormányosok és a tengeritehenek közeli rokonáról, esetleges őséről lehet szó, mások viszont inkább a páratlan ujjú patások elődjét vélték felfedezni a csontokban.
A kérdés eldőlni látszik annak az új, több száz csontból és fogból álló leletegyüttesnek köszönhetően, amelyet a Johns Hopkins Egyetem kutatói fedeztek fel és analizáltak. Az új leletek alapján világosnak tűnik, hogy a Cambaytherium a páratlan ujjú patások rokona volt, és bár nem tartozott ezek közé, rendkívül közel állt hozzájuk, vagyis két csoport fejlődése nem sokkal korábban válhatott külön. Ebből következik, hogy a lovak, orrszarvúk és tapírok közös őse szintén ezen a szigeten élhetett.
A felfedezés némiképp átformálja az emlősök elterjedéséről alkotott korábbi elképzeléseket. 112−115 millió évvel ezelőtt egy jókora földdarab vált le Afrikáról. Ez a sziget 88 millió éve két részre szakadt, így keletkezett India és Madagaszkár. Az izolált környezet sok érdekes emlős kifejlődéséhez járult hozzá, amelyek India és Ázsia ütközése, illetve a dinoszauruszok nagy részének kihalása után gyors terjedésnek indultak a keleti kontinensen, és Európában is.
