Ilyen lenne a Keeler-résben utazni

Érdekes vizualizációkat tett közzé a NASA a Szaturnusz A gyűrűjének réséről, amelynek szélein a bolygó egyik holdja gigantikus hullámokat hoz létre.

Ilyen lenne a Keeler-résben utazni

Érdekes vizualizációkat tett közzé a NASA a Szaturnusz Daphnisz nevű holdjáról, és arról, hogy az aprócska égitest milyen hatással van a Keeler-résre. A képeket Kevin Gill szoftvermérnök készítette, aki tudományos adatok képi megjelenítésével foglalkozik az űrügynökség sugárhajtású laboratóriumában. A műveken az alkotótól megszokott módon összeolvad a művészi és a tudományos: Gill különböző nézőpontokból mutatja meg, hogyan nézne ki a pici hold, és az általa a gyűrűrendszerben keltett hullámok, ha egészen közelről vizsgálnánk ezeket.

A Daphnisz a Szaturnusz egyik legkisebb ismert holdja, amelynek létezését sokáig csak azért sejtették a csillagászok, mert fodrozódni látták a Keeler-rés külső szélét. Ez a 42 kilométer széles rés a bolygó A gyűrűjében található, nagyjából 250 kilométerre annak külső szélétől. A 8 kilométer átmérőjű hold létezését a Cassini űrszonda erősítette meg 2005-ben. A közelebbi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy egyrészt a hold enyhén megdöntött pályája okozza a hullámokat, amely miatt gyűrűk síkjához képest nagyjából 17 kilométert süllyed le és emelkedik a Daphnisz. Másrészt pedig amiatt jönnek létre a hullámok, mert a hold pályájának alakja nem kör alakú, ahogy a Keeler-rés, hanem a Szaturnusztól való távolsága 9 kilométernyit ingadozik menet közben.

Mindezen eltérések eredményeként a hold 1,5 kilométer magasságig terjedő hullámokat kelt a Keeler-rés belső peremén maga előtt, annak külső szélén pedig maga mögött. A Cassini képein ez a jelenség a szonda közelsége ellenére is csak viszonylag távolról látható, így nehezen képzelhető el, hogyan festhetnek a Keeler-résen belülről, vagy éppen a gyűrűk alól nézve a Daphnisz és hullámai. Ebben segíthetnek most Kevin Gill képei.

A Daphnisz a Cassini felvételén

A Daphniszon kívül a Szaturnusznak még egy olyan ismert holdja van, amely nagyjából a gyűrűk pályasíkjában kering, és ez is aktív kölcsönhatásban van azok anyagával. A másik úgynevezett pásztorhold, a Pán az Encke-rés fenntartásáért felel, és szintén hullámokat hoz létre annak szélein. A 25 kilométer átmérőjű égitest tömegének megbecslésekor pontosan ezen hullámok méreteire támaszkodtak a szakértők, akik később a Daphnisz tömegének megállapításakor is hasonlóan jártak el.

A Pán (balra) és a Daphnisz

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward