HONNAN TUDHATJUK, HOGY ÁLLUNK JÁRVÁNYILAG?

Aatish Bhatia fizikus látványos interaktív grafikonja azt mutatja meg, hogy mely országoknak sikerült eltérniük az exponenciális növekedési görbétől, ami a betegszámok alakulását illeti, és melyek vannak továbbra is ezen az úton.
Jools _
Jools _
2020. ápr. 2. 18:07
Honnan tudhatjuk, hogy állunk járványilag?

Mostanra bizonyára mindenki kismillió grafikont látott a COVID-19-járvány alakulásáról, és azt is tudja, hogy egyelőre igazából senki sem képes pontosan megmondani, hogy mi várható a következő hetekben-hónapokban, és mikorra számíthatunk arra, hogy a járványnak legalább az első – és remélhetőleg fő – hulláma levonul. Van azonban pár dolog, amire alapozhatunk, egyrészt a korábbi járványok alapján, másrészt azon pár ország adataiból, amelyek már átestek ezen a hullámon.

Az egyik ilyen tény, hogy a kibontakozása során exponenciális növekedés a jellemző, ez azonban csak egy darabig tartható fenn, a betegség terjedése ugyanis idővel mindenképp lelassul. Vagy mert a vírus kifogy a megfertőzhető emberekből, vagy mert működni kezdenek a járványügyi intézkedések. Az exponenciális növekedési időszak közepette azonban nagyon nehéz megmondani, hogy az meddig fog tovább folytatódni és mikor kezd el laposodni a görbe.

Ennek könnyebb vizualizálására készítette el Aatish Bhatia az fent látható interaktív grafikont, amelyhez Henry Reich fizikus, a népszerű minutephysics Youtube-csatorna készítője állított össze egy informatív videót.

Az országokra szűrhető grafikon függőleges tengelyén az újonnan megerősített esetek száma szerepel, a vízszintesen a teljes megerősített esetszám (mindkettő logaritmikus skálán), az időt pedig az ábrázolt görbe animált haladása érzékelteti. Ilyen módon ábrázolva az exponenciális növekedés szakasza egyenesként tűnik fel az ábrán, és így könnyebben érzékelhető, ha valamelyik ország elkezd letérni erről az útról (Pl. ahogy Kína vagy Dél-Korea esetében már megtörtént). Vagyis hamar látszik, ha a járvány mérséklődni kezd, például mert elkezdik érzékeltetni hatásukat a fizikai távolságtartásra bátorító intézkedések.

Arra kérdésre Bhatia grafikonja sem ad választ, hogy melyik régióban mikor fog tetőzni a járvány. Viszont kiválóan összevethetővé teszi a különböző országok nagyon eltérő nagyságrendű esetszámainak változási ütemét, ami a jelek szerint kezdetben mindig igen hasonló trendeket követ. És az ábra egyre informatívabb lesz, ahogy telik az idő és új adatokkal frissül. (Érdemes eljátszani vele, a jobb oldalon található panel révén az országokra szűrésen túl hasonló módon a halálozási trendek is megjeleníthetők, és lineáris skálán is ábrázolhatók a görbék.)

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

21 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
sutyko_hopkins
sutyko_hopkins
2020. ápr. 5. 9:30
#4

"HONNAN TUDHATJUK, HOGY ÁLLUNK JÁRVÁNYILAG?"

Addig amig az osszes  7,x milliard balfaszt nem tesztelik 100%-as pontossaggal nagyjabol sehonnan.

pdx006
pdx006
2020. ápr. 3. 13:43
#3

Kínában már megszűnt a járvány mert már csak ezerszer annyi fertőzött és halott van mint például nálunk. Különben meg úgy adják elő a dolgot mintha már mindenki szomszédjában lennie kéne egy fertőzöttnek, holott lóf..ba sincs a többi betegséghez képest, amiből tényleg akad akárki szomszédságában. Lehet jönni azzal hogy viszont ott többen laknak, de mivel elvileg világjárvány így nem az a mérvadó.

sutyko_hopkins
sutyko_hopkins
2020. ápr. 5. 9:32

@Bihus spanyolnatha, pestis, kolera, himlo

As akkoriban meg repulo se volt hogy a sok gyoker orak alatt ide-oda vigye.

Meteoreso
Meteoreso
2020. ápr. 3. 8:59
#2

Az a Succes úgy succes Dél Koreának hogy még mindig több a fertőzöttjük mint nekünk. Ebben az egészben nekem egy kérdésem van. Igen csökennek a megbetegedések kínában kijárnak az emberek kávézókba ülhetnek be. Csakhogy ez önmagába nem indít e be egy újabb exponenciális növekedést ?

Egyszerűen annyit tehetünk hogy betartjuk a karantént, MINIMUM sálat teszünk a szánk elé ha közlekedünk (ennyit mindenki meg tud tenni), és várjuk a korlátozásokat csökkentő országok adatait mint egy emberkisérlet 2.0

Öregeket meg ne akard meglocsoltatni a gyerekekkel húsvétkor !

Bihus
Bihus
2020. ápr. 6. 11:57

@Boostocska ballib = nem fideszes

narancs = fideszes

Nagyjából ez most a címke, azzal nem sokan vannak tisztában, hogy a ballib mit jelent :)

humaniod
humaniod
2020. ápr. 3. 2:50
#1

Nálunk az utóbbi 2 hét volt az izgalmas, ugyanis ebben az időben derült ki, hogy a szabályozás előtti időkben mennyire terjedt szét a vírus. Eddig úgy néz ki, hogy nagy szerencsével megúsztuk az igazán tömeges elterjedést, a napi új esetszámok is alig mutatnak növekedést, így a fertőzési görbénk is inkább egyenes, mint exponenciális. A valós fertőzési számok is hasonlóak lehetnek, mert a halottak száma sem mutat kiugró növekedést.

Amiről szinte senki nem beszél, hogy a fertőzés elterjedése arányos a légiforgalmat használók számával. Amikor már lehetett tudni, hogy Kínából elszabadult a vírus, őrjítő volt látni, hogy Európában 8-10 ezer, az USA-ban 15-20 ezer repülőgép volt a levegőben. Úgy hordták szét a vírust, mintha ez lett volna a dolguk! Amerikában még borzasztó dolgok lesznek, nagyon sajnálom őket az elnökük idiótaságáért.

BiroAndras
BiroAndras
2020. ápr. 6. 17:17

@Bihus

2001-ben pár óra alatt teljesen lezárták az amerikai határokat, és minden gépet lehoztak. A nemzetközi járatokat visszafordították. Senki nem kérdezte, hogy milyen gazdasági károkat fog okozni. Pedig okozott bőven. Most azért nem tették ezt meg, mert nem vették elég komolyan a dolgot. Akkor a vezetők maguk is veszélyben voltak, ezért villámgyorsan cselekedtek, most meg azt hitték, hogy a őket védettek, ezért a tőzsde védelme volt a prioritás. Amerikában akkor kezdték csak komolyan venni, amikor szenátorok és híres színészek is elkapták.

A helyes eljárás az lett volna, ha már évekkel korábban felkészülnek. Ugyanis egyáltalán nem volt váratlan a dolog, a szakemberek már sok éve megjósolták, és például Bill Gates is figyelmeztetett a lehetőségre az afrikai tapasztalatai alapján. Amerikában még szimuláltak is egy ilyen esetet, és pontosan ugyanazt az eredményt kapták, amit most élőben látunk. Annyit legalább megtettek, hogy létrehoztak egy szakértőkből álló csoportot a válság kezelés felgyorsítására, de Trump ezt is feloszlatta. Amit valójában kellett volna tenni, az az, hogy létre kellett volna hozni a infrastruktúrát a szükséges orvosi eszközök és maszkok gyors tömeggyártására és szétosztására. Most látszik, hogy sok teljesen mással foglalkozó cég gyorsan képes átállni erre, csak most kapkodva kell megszervezni, miközben a karantént is fenn kell tartani. És legkésőbb az első Kínán kívül regisztrált esetnél aktiválni is kellett volna a rendszert. Vagy legalább az Olasz helyzet láttán el kellett volna kezdeni komolyan venni. Amerikában még most is csak tessék-lássék védekezés folyik, pedig már a negyedik hónapja tudunk a járványról.

Szerencsére nálunk viszonylag elfogadhatóan teljesítet a kormány, de azért bőségesen lehetett volna jobb is a reakció, még komolyabb felkészülés nélkül is. Az első eseteknél azt se tudta senki, hogy ki az illetékes és hol kell jelentkezni. Nem volt kérdés, hogy mit kellene tennie az államnak, hiszen addigra már nem csak Kína, de Olaszország is sokkal előttünk tartott, gyakorlatilag hetekre előre meg lehetett mondani, hogy mi fog történni. Egyébként most is. Már akkor azt mondták a szakértők, hogy jobb túl korán cselekedni, mint túl későn. És hogy amikor az átlagember egyetért a döntéssel, akkor már túl késő.

Vissza az oldal tetejére