Hónapokig nem szállnak le a havasi sarlósfecskék

Egy svájci kutató aprócska érzékelőkkel látott el néhány madarat. A begyűjtött adatok alapján a fecskék afrikai telelőhelyükön, illetve az Európába tartó úton folyamatosan a levegőben tartózkodtak.

Hónapokig nem szállnak le a havasi sarlósfecskék

2011 szeptemberében három havasi sarlósfecske számos társával a levegőbe emelkedett Afrika délnyugati részén, hogy majdnem 200 napi utazás után megérkezzen a Földközi-tenger térségébe. A három madár mindössze annyiban különbözött többi fajtársától, hogy Felix Liechti, a Svájci Ornitológiai Intézet munkatársa aprócska szenzorokkal látta el őket. Maga a szakértő is megdöbbent, amikor szembesült az összegyűjtött információkkal: úgy tűnik, hogy a madarak a közel 7 hónapos utazás alatt végig a levegőben tartózkodtak. Repülés közben ettek és aludtak, és bár az érzékelők jellegéből adódóan elképzelhető, hogy néhányszor mégis leszálltak út közben, ezek a pihenők nagyon ritkák lehettek, és sosem tartottak pár percnél tovább.

A sarlósfecskék hosszú szárnyaiknak köszönhetően a repülés igazi mestereinek számítanak. A sarlósfecske-alakúak rendjének rendszertani neve (Apodiformes) az apus latin szóból származik, amely lábatlant jelent, utalva arra, hogy a rendbe tartozó madarak kicsi, csökevényes, leginkább csak kapaszkodásra alkalmas lábakkal rendelkeznek. Ahogy az elnevezésből is kitűnik, a közhiedelem régóta úgy tartja, hogy a sarlósfecskék életük túlnyomó részét a levegőben töltik, és gyakorlatilag kizárólag a fészkelés időszakára szállnak le. Mindeddig azonban senkinek sem sikerült igazolnia ezeket a feltevéseket.

Liechti volt az első, aki konkrét egyedek megfigyelésére vállalkozott. Hat Svájcban befogott példányt látott el könnyű szenzorokkal, majd szabadon engedte őket. A madarak Afrikába repültek, majd tavasszal hazatértek, a szakértőnek pedig sikerült hármukat újra befognia. Az érzékelők négy percenként rögzítették a madarak aktivitását, testhelyzetét és a környezet megvilágítottságát, így Liechti szinte percre pontosan rekonstruálni tudta, hogy mit csináltak az állatok az eltelt hónapokban.

Az adatsor alapján indulás előtt a madarak leginkább napközben repültek, éjszakára pedig leszálltak és faágakba vagy sziklákba kapaszkodva pihentek. Hasonlóan telt az Afrikába vezető út is, bár az idő múlásával egyre több éjszakai repülést iktattak be a fecskék. A telelőhelyre érve azonban viselkedésük alapvetően megváltozott: a madarak éjjel-nappal gyakorlatilag folyamatosan a levegőben tartózkodtak.

Liechti szerint ez azért is meglepő, mert a havasi sarlósfecskék meglehetősen nagytestű madarak, majdnem kétszer akkorák, mint a közönséges sarlósfecskék, és szárnyfesztávolságuk akár az 57 centimétert is elérheti. Úgy tűnik azonban, hogy a madarak valamilyen módon képesek mindenféle tevékenységüket a levegőben is végrehajtani, ideértve az alvást is. Liechti szerint elképzelhető, hogy a sarlósfecskék a delfinekhez hasonlóan képesek agyuk féltekéit felváltva pihentetni, így gyakorlatilag folyamatosan ébren maradhatnak. Az úszás ugyanakkor sokkal kevesebb precizitást és energia-befektetést igényel, mint a repülés, amelynek során folyamatosan aktívan mozogni kell, és állandóan apróbb módosításokat kell eszközölni.

Az sem világos, hogy miért maradnak folyamatosan a levegőben az állatok. Elképzelhető, hogy csak így képesek beszerezni a kellő mennyiségű táplálékot, nagyobb biztonságban érzik magukat a ragadozóktól, vagy éppen a felszín közelében repkedő, kórokozókat hordozó moszkitókat akarják ilyen módon elkerülni. A pontos okot egyelőre senki sem tudja, mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy az afrikai tartózkodás alatt a levegőben maradás valamilyen jelentős előnnyel jár, ami viszont az északi féltekén nem áll fenn, hiszen ide visszaérkezve ismét hosszabb időszakokat töltenek a felszínen a madarak.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward