A harmadik legnagyobb ismert Neptunuszon túli objektumnak holdja is van, jelentették be a múlt héten Kaliforniában tartott DPS/EPSC konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatói. Marton Gábor, Kiss Csaba és Thomas Müller (Max Planck Intézet) egy poszteren számoltak be arról, hogy a 2007 OR10 katalógusjelű égitest a Hubble felvételei alapján saját kísérővel rendelkezik.
A kérdéses objektumról ugyanez a kutatócsoport bizonyította idén tavasszal, hogy az jóval nagyobb méretű, mint korábban sejtették. A szakértők a Kepler és a Herschel űrtávcsövek észlelési adatai alapján megállapították, hogy a 2007 OR10 a harmadik legnagyobb égitest az ismert törpebolygók között, és egyben a legnagyobb név nélküli objektum a Naprendszerben. Az égitest átmérője 1535 kilométer, vagyis nagyjából harmad akkora, mint a Pluto. A kutatók azt is megmutatták, hogy a törpebolygó sötétebb a vártnál, és szinte minden más Naprendszerben található égitestnél lassabban, 45 óra alatt fordul meg saját tengelye körül.A 2007 OR10 abban is kilógni látszott a törpebolygók közül, hogy sokáig úgy tűnt, nincs holdja, holott az ismert törpebolygók majdnem mindegyikének van kísérője. A Pluto körül ott a Charon, a Styx, a Nix, a Hydra és a Kerberos, az Erist a Dysnomia kíséri, a Makemake egyelőre névtelen holdját idén áprilisban azonosították, a Haumea kísérői a Hi'iaka és a Namaka, az Orcus és a Quaoar körül pedig a Vanth és a Weywot kering. A Charonnál egy kicsit kisebb Sedna körül eddig nem találtak holdat a kutatók, de sokak szerint csak idő és egy kellően jó távcső kérdése, hogy meglegyen ennek a kísérője is.
A 2007 OR10-ről egyrészt törpebolygó volta, másrészt rendkívül lassú forgási periódusa miatt szintén úgy sejtették a csillagászok, hogy rendelkeznie kell egy kísérővel, amely árapály-hatásával lelassította forgását. Márton Gábor és társai a Hubble 2010 szeptemberében készült felvételein végül sikerrel rá is akadtak a holdra. Az újonnan detektált égitest a becslések szerint nagyjából 300 kilométer átmérőjű, vagyis ötöd akkora, mint a törpebolygó, amelyet kísér. Mivel a hold valószínűsíthetően nagyon sötét felszínnel rendelkezik, az általa visszavert fény a szakértők szerint nem befolyásolja érdemben a 2007 OR10 méretével kapcsolatos korábbi számítások eredményét. A hold továbbá a jelek szerint túlságosan távol van a törpebolygótól ahhoz, hogy kötött keringésű legyen.
Mind a Makemake, mind a 2007 OR10 újonnan felfedezett holdjáról csak újabb észlelések révén lesz lehetséges további jellemzőket kideríteni. Alex Parker, az előbbi égitest felfedezője már kérvényezte is a Hubble használatát erre a célra, de kérését elutasították. Márton Gáborék szintén benyújtották igényüket a Hubble használatára, ők azonban még nem kaptak választ. Egy dolog azonban egyre biztosabbnak tűnik: ha a 2007 OR10 végre rendes nevet kap, annak olyannak kell lennie, amely megkönnyíti kísérőjének elnevezését is.
































