Hogyan lehetne felturbózni az influenza elleni védelmet? Lámákkal!

Több tucatnyi influenzatörzs ellen képes megvédeni az egereket egy laborban létrehozott, lámáktól származó antitestekből összerakott molekula.

Hogyan lehetne felturbózni az influenza elleni védelmet? Lámákkal!

Bár napjaink influenzajárványai szerencsére jóval kevésbé halálosak, mint az 1918-as, 50 millió embert megölő spanyolnáthajárvány, évente még mindig több mint 600 ezer ember esik a vírus valamelyik változatának áldozatává világszerte.

Védőoltás – mérsékelt siker

A védettség pedig még ezen enyhébb hatású törzsek ellen sem teljes abban az esetben sem, ha beoltatjuk magunkat: bár az idei influenza elleni vakcina kiemelkedően hatásos a jelenleg fertőző ismert törzsek ellen, az oltóanyag legjobb esetben is csak 60 százalékkal csökkenti a megbetegedés kockázatát.

A hatásosság ráadásul évről évre változik az aktuálisan elterjedt vírustörzsektől függően: tavaly például, az utóbbi évek legsúlyosabb járványa során csak 40 százalékos védettséget nyújtott a vakcina.

Persze az idei 60 százalékos védettség is csak a jelen helyzetre értendő, hiszen a járványos időszak csak most kezdődik. Ha hirtelen felbukkanna egy új törzs, amely ellen nem jó a jelenlegi oltóanyag, hónapokba kerülne egy hatásos vakcina kifejlesztése és kellő mennyiségben való legyártása, ami alatt a vírus akár az egész bolygót is bejárhatja életek százezreit vagy millióit követelve.

Pár hete azonban egy nemzetközi kutatócsoport előállt egy koncepcióval, ami jobbnak ígérkezik a hagyományos szezonális védőoltásoknál: immunterápia és génterápia ötletes kombinációja révén kifejlesztettek egy mesterséges antitestet, amely több tucatnyi influenzatörzs ellen véd – legalábbis egerekben. Ez pedig nagyon fontos lépés lehet az ideális vakcina felé, amely az influenza vírusának bármely változatától, a létező és a jövőben kialakuló mutációktól is védelmet nyújt.

Ilyen univerzális védőoltásról persze régóta álmodoznak a kutatók, annak emberekben alkalmazható változata azonban egyelőre várat magára. Ahogy Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó központjának igazgatója mondja, valószínűleg ez a mostani eredmény sem lesz képes önmagában megoldani a teljes problémát. Viszont azon kulcskutatások egyike lehet, amelyek végül elvezetnek egy jó megoldáshoz.

A mutáció bajnokai

Az új influenzatörzsek legfontosabb forrásai a madarak: ezek rengeteg különböző vírust hordozhatnak, amelyek folyamatosan mutálódnak és egymással is keverednek, új génkombinációkat hozva létre. Ezen kórokozók némelyike az emberre is képes átkerülni, és egyes törzsek annak a módját is megtalálják, hogyan tudnak aztán emberről emberre fertőzni. Ezekből a katasztrofális új kombinációkból lesznek a világjárványok, amilyen a 20. század elején a becslések szerint félmilliárd embert megfertőző spanyolnátha is volt.

Ahogy említettük, a népességben folyamatosan cirkulálnak kevésbé hatásos törzsek is, amelyek azonban szintén több százezer emberéletet követelnek évente. Az influenza elleni védőoltás úgy képes csökkenteni a megbetegedéseket és a halálos esetek számát, hogy antitestek termelésére veszi rá az immunrendszert. Ezek az antitestek képesek azonosítani a vírust, mégpedig úgy, hogy felismerik a hemagglutinin nevű glikoproteint annak felszínén.

Az hemagglutinin a vírus megtapadását segíti a fertőzött beteg sejtjein, lehetővé téve a kórokozó sejtekbe való belépését. Ha azonban az antitestek hozzákapcsolódnak ezen a kinyúló molekulák csúcsához, a vírus nem képes megtapadni, és behatolni a sejtekbe.

A probléma azonban az, hogy a vírustörzsek többségénél eltérő a hemagglutinin vége, így az az antitest, amely az egyik törzs ellen hatásos, egyáltalán nem biztos, hogy egy másik törzs glikoproteinjéhez is hozzá tud kapcsolódni.

A helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy hiába gyártana le valaki minden éppen létező influenzatörzs ellen antitesteket, ha egyszer a következő évben újabb hemagglutinin típusok bukkannak fel. Így a vakcinagyártók csak annyit tehetnek, hogy megpróbálják előre megjósolni, melyik törzs fogja dominálni a következő évi influenzaszezont, és ehhez igazítják az oltást.

Galéria megnyitása

Antitestlegó

Az influenza elleni univerzális védőoltás ötlete azon alapul, hogy a szakértők felfedezték, hogy időnként az emberi szervezet termel olyan antitesteket, amelyek influenzatörzsek széles választéka ellen hatásosak. Ezek az úgynevezett széles spektrumú neutralizáló antitestek ugyanis nem a már említett hemagglutinin csúcsához kapcsolódnak, hanem a vírusfelszín olyan részeihez, amelyek több törzsben is gyakorlatilag egyformák.

Az új kutatás során a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy lehetséges-e ezeket a különféle széles spektrumú antitestekből egy mega-antitestet összerakni, amely mindazon törzsek ellen jó, amelyek ellen a részek külön-külön hatásosak voltak. Végül négy ilyen antitestet izoláltak, majd létrehoztak egy olyan gént, amely alapján legyártható volt a megamolekula.

Az óriás antitestet egereken 60 különböző influenzatörzsön tesztelték, amelyek a vírus ismert variációinak gyakorlatilag teljes spektrumát lefedték. A molekula 59 törzs ellen bizonyult hatásosnak: biztosan megtapadt ezek felszínén, megakadályozva hogy bejussanak a testi sejtekbe. Az egyetlen törzs, amely ellen az új antitest nem nyújtott védelmet, egy olyan madárinfluenza típus, amely legjobb tudomásunk szerint eddig sosem került át az emberre.

„Ilyen széleskörű hatást eddig egyetlen antitesttel sem sikerült elérni”

– mondja Joost A. Kolkman, a Janssen nevű gyógyszercég antitestmérnöke, a kutatás egyik résztvevője.

Mivel az immunrendszert lehetetlen arra rávenni, hogy saját maga termelje ki ezeket az összetett antitesteket, a szakértők más utat választottak: egyszerűen megkerülték a szervezet védekező rendszerét. A kódoló gént egy ártalmatlan vírusba töltötték, majd azt az egerek orrába fújták. A vírus az orrüreg nyálkahártyáján át lépett be a szervezetbe, az általa megfertőzött sejteket antitestgyárakká alakítva át.

Ezt követőan a kutatók különböző influenzatörzsekkel fertőzték meg az egereket, szintén az orrüregen keresztül. A csapat tagjai a leghalálosabb verziókat is kipróbálták, letális dózisban alkalmazva ezeket az egereken. Az új antitestek azonban ezek ellen is védelmet nyújtottak, megtapadtak a vírusrészecskéken, és megakadályozták, hogy ezek a sejtekbe bejutva sokszorozódjanak.

Galéria megnyitása

Lámaügyek

Ez a stratégia egyébként annyiban nem számít újnak, hogy korábban már sikeresen alkalmazták más vírusok, például a HIV ellen, bár ezen esetekben jóval egyszerűbb szerkezetű antitestekkel dolgoztak a kutatók.

Az, hogy az egereket az ártalmatlan vírus révén ennyire komplex antitestek termelésére sikerült rávenni mindenféle probléma nélkül, kétségkívül fontos előrelépést jelent.

Az ugyanakkor még sok munkát fog igényelni, mire a mega-antitest embereken is használható lehet, ha egyáltalán rajtunk is működni fog a metódus. Egyrészt ami az egereknél beválik, nem biztos, hogy rajtunk is működőképes. Másrészt a mega-antitest elkészítéséhez használt molekulák nem emberi szervezetekből, hanem lámáktól származtak. A kutatók különböző influenzavakcinákat adtak be az állatoknak, majd összegyűjtötték a vérükben megjelenő antitesteket. És az izolált molekulák közt volt négy olyan is, amely több vírustörzs ellen is hatásosnak bizonyult.

A lámák használata kifejezetten praktikus ilyen célokra, az állatok ugyanis a széles spektrumú antitestek esetén is kisméretű molekulákat termelnek, ami megkönnyíti azok nagyobb molekulákká való összegyúrását. Lehetséges azonban, hogy az emberi szervezet a láma-antitesteket idegenként ismeri fel, és megtámadja ezeket, ami súlyos problémákat okozhat.

Ha az újfajta antitestekről kiderül, hogy biztonságosan használhatók az emberekben, akkor sincs minden probléma megoldva, hiszen ki kell dolgozni, hogy milyen dózis hatásos esetünkben, hiszen ezzel kapcsolatban az egerek nem mérvadóak. Ha azonban a koncepció beválik, komoly fegyvert jelenthet a szezonális influenza ellen. És ha jelen formájában mégse lesz alkalmazható emberi betegeken, akkor sincs minden veszve, hiszen az itt alkalmazott módszer új, termékeny irányt adhat az eljövendő kutatásoknak.

***

Osterholm és a terület más kutatói reménykednek abban, hogy az új módszer fordulópontot jelent a kutatásban, és nem kell évtizedeket várni, mire egy embereken is használható végeredmény bekerülhet a klinikai gyakorlatba. Ehhez azonban pénzre és koordinációra lesz szükség. Az Egyesült Államok tavaly 100 millió dollárt költött influenza elleni kutatásokra, ami a hozzáértők szerint egy ennyire elterjedt és sokakat veszélyeztető betegség esetében messze nem elég. És persze az is sokat segítene a dolgokon, magasabb fokú szakmai koordináció valósulna meg az influenza elleni harc élvonalát alkotó kutatócsoportok között, teszi hozzá Osterholm.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap