Hógolyók ütnek lyukakat a Szaturnusz F-gyűrűjébe

A Szaturnusz F-gyűrűjét időről időre kilométeres átmérőjű objektumok ütik át, fénylő nyomvonalat hagyva maguk után. Ezek a nyomok, ahogy a tudósok elnevezték a „mini jetek”, talán magyarázattal szolgálhatnak a gyűrű különös viselkedésére. 

Hógolyók ütnek lyukakat a Szaturnusz F-gyűrűjébe

A Cassini űrszonda felvételeit elemző kutatók érdekes jelenségre bukkantak: a Szaturnusz F-gyűrűjét időről időre kilométeres átmérőjű objektumok ütik át, fénylő nyomvonalat hagyva maguk után. Ezek a nyomok, vagy ahogy a tudósok elnevezték a „mini jetek”, talán magyarázattal szolgálhatnak a gyűrű különös viselkedésére.

„Az F-gyűrűt tartom a Szaturnusz legfurcsább gyűrűjének, és a Cassini legújabb eredményei alapján még dinamikusabbnak tűnik, mint valaha is gondoltuk” ‒ mondja Carl Murray, a kutatócsoport egyik tagja. Úgy tűnik, hogy a gyűrű régiója tele van kisebb-nagyobb holdakkal, amelyek újra és újra átszelik a gyűrű felszínét, és az anyag egy részét maguk után vonszolják, kondenzcsíkra emlékeztető nyomokat alkotva.

A Szaturnusz F-gyűrűjét két, úgynevezett terelőhold, a Pandóra és a Prométheusz határolja. A gyűrű külső részén lévő részecskék lelassulnak és befelé sodródnak, amikor a Pandóra elhalad mellettük, miközben a belső szegély részecskéi a Prométheusz kényszerítő ereje folytán felgyorsulnak és kissé kifelé mozdulnak. A 148 kilométer átmérőjű Prométheusz időnként csatornákat és fodrozódásokat kelt a gyűrűben, ha különösen közel halad mellette, akkor előfordul, hogy némi anyagot is kiszakít belőle, ezeket hógolyóknak nevezik a kutatók. Most először valami fogalmat alkothatunk arról, hogy mi történik ezen hógolyókkal születésük után. Egyesek közülük ütközésekben semmisülnek meg, vagy a gravitációs erők hatására darabjaikra szakadnak, és úgy tűnik, hogy néhányan hosszabb ideig túlélik, és az F-gyűrűt metsző pályán keringenek a bolygó körül.

Ahogy egy ilyen hógolyó lassú, nagyjából 2 m/s-os sebességgel áthalad a gyűrű síkján, jégszilánkokat ragad magával, és 40‒180 kilométer hosszúságú csíkot húz maguk után. A kutatók hét év húszezer felvételét vizsgálták át, miután 2009-ben először észlelték a jelenséget, és körülbelül ötszáz esetben észleltek hasonló nyomokat.

Egyes esetekben a hógolyók csoportosan haladtak, így egészen különleges mini jeteket alkottak. Az egész gyűrűt megfigyelve, látható annak folyamatos hullámzása és örvénylése,a hogy újra és újra különféle objektumok szelik át, megkavarva annak anyagát.

Az 1997-ben útjára indult Cassini 2004 óta kering a Szaturnusz körül, és küldetését 2017-ig meghosszabbították. Az űrszonda adatai azt mutatják, hogy a Szaturnusz gyűrűi saját légkörrel rendelkeznek, amely molekuláris oxigénből áll, és a Napból érkező ultraibolya fény, valamint a gyűrűkben lévő vízjég kölcsönhatásából jön létre.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward