A Marsnak két holdja van, a Deimos és a Phobos, amelyek a gyakorlatban kozmikus mértékben mérve apró, formátlan szikladarabok. A Phobos mindössze 25 kilométer átmérőjű, de mivel mindössze 6000 kilométerre a felszíntől kering, tetemes területet képes kitakarni a Mars egén, olykor feleakkorának tűnik, mint a telihold a Földről. Ha jókor van az ember (vagy jelen esetben a rover) jó helyen, a Phobos képes részben kitakarni a Napot, ahogy áthalad előtte.
Technikailag nem is napfogyatkozásnak kellene neveznünk a jelenséget, hiszen a hold túl kicsi ahhoz, hogy teljes terjedelmében elfedje a Napot, hanem átvonulásnak. A jelenség azonban sokkal látványosabb annál, mint amikor egy pöttynyi bolygó vonul át a Nap korongja előtt. A Perseverance rover pedig élt is ezzel a látványos lehetőséggel, és 2022. április 2-án fantasztikus videón rögzített egy ilyen eseményt. Pontosabban annyira sok fotót készített, hogy azokból az alábbi videót rakták össze a szakértők.
A felvételen valós időben bontakoznak ki az események, vagyis a 35 másodperces átvonulást ennyinek látjuk a videón is. Egy marsi átvonulásról még sosem készült ennyire nagy felbontású és részletgazdag felvétel. A videón jól látszik a Phobos szabálytalan alakja, és egyes konkrét felszíni formák is. A hold elülső csúcsán látszó beugrás például a Stickney-kráter, amely 9 kilométer átmérőjű, vagyis gigantikus a hold méreteihez képest.
A felvétel a Nap kapcsán is számos érdekességet mutat meg, csillagunkon feltűnnek például a most aktív és a Mars felé néző napfoltok. Hasonló átvonulásokat sokszor figyeltek meg a már a marsi a roverek, igaz, nem ilyen minőségben. A Napot egyébként is gyakran fotózzák, hogy megállapítsák a légköri átláhatóságot, ami a poros légkörben fontos információ. A távolságokból adódóan a Phobos nagyon változó méretűnek látszik a megfigyelőhöz képest attól függően, hogy éppen hol jár pályáján, míg a Föld Holdja nagyjából egyforma, bárhonnan is nézzük a Földről, így az átvonulások is változatosak, a mostani közel volt a legnagyobb kitakaráshoz.
Egy másik érdekesség, hogy a NASA InSight landolóegysége is monitorozta az átvonulást, és szeizmográfja a felszín apró elmozdulását észlelte az esemény alatt. Ez vélhetően abból adódott, hogy ahogy a hold árnyéka a Marsra vetült, a talaj kicsit lehűlt, és lokálisan összehúzódott.
A Perseverance a Jezero-krátert vizsgálja, ami azért érdekes, mert a szakértők szerint a legjobb helyszín lehet a marsi élet fellelésére, ha valaha is létezett ilyen. A kráterben egykor egy tó volt, és a rover április közepén a tavat tápláló folyódeltát kezdte vizsgálni, ami különösen izgalmas terepnek ígérkezik.
