A gerincesek vérében a vörövérsejtekben található, hemoglobin nevű protein felelős az oxigén transzportjáért. Sokáig úgy hittük, hogy ez minden gerincesre jellemző, általános érvényű igazság. Létezik azonban néhány mélytengeri halfaj, amelyek kivételnek tűnnek. A sügérek egyik családjába (Channichthyidae), az ún. jéghalak közé tartozó fajok vérében sem hemoglobin, sem vörösvérsejtek nem találhatók. Az Antarktisz körüli vizekben honos fajok egyikét, a pöttyös jéghalat (Chionodraco rastrospinosus) a tokiói Sea Life Park kutatóinak elsőként sikerült fogságban szaporítani.
A pöttyös jéghalnak nincsenek pikkelyei, vére pedig víztiszta, mivel mint már említettük, nem tartalmaz hemoglobint. Természetes élőhelyén nagyjából egy kilométerre a felszín alatt él. A szakértők azt remélik, hogy a januárban világra jött kis jéghal vizsgálata révén választ kaphatnak a fajt és rokonait övező rejtélyekre. A jéghal nagyjából másfél év alatt éri el végleges, 30-50 centiméteres hosszát, és 12 évig is elél. Az ifjú utód egyelőre alig pár centis, és lárva formában él.
A kutatók értetlenül állnak a rejtély előtt, hogyan lehet képes a jéghal szervezete hemoglobin nélkül funkcionálni. Egy egyelőre ellenőrizetlen elmélet szerint elképzelhető, hogy szokatlanul nagy szíve segíthet neki ebben, és a vérplazma vette át az oxigénszállítás feladatát. Pikkelyek hiányában továbbá az sem kizárt, hogy az állat bőrön keresztül is vesz fel oxigént a sarkvidék oxigéndús vizéből. A kutatók többsége úgy véli, hogy a jéghalak élőhelyéül szolgáló mélytengeri kürtők gazdag élővilága 65 millió évvel ezelőtt, tehát közvetlenül a dinoszauruszok kihalását okozó feltételezett kataklizmát követően indulhatott virágzásnak.
