Hat csillagközi porszemet fogott a Stardust

Hét olyan nyomot azonosítottak a szonda Földre visszajuttatott kollektorában, amelyet sebességük alapján a csillagközi térből származó porszemek vájhattak, ezek egyike azonban egyszerűen átszáguldott a mintagyűjtőn.

Hat csillagközi porszemet fogott a Stardust

Több éves vizsgálat után a kutatók hat darab, szinte bizonyosan a csillagközi térből származó porszemet azonosítottak a Stardust űrszonda által a Földre visszajuttatott tárolóban. A miniatűr minta a szakértők elmondása szerint példátlan tudományos értékkel bír, hiszen olyan anyagból származik, amelyet nem változtattak meg a Naprendszer formálódásának idején uralkodó szélsőséges körülmények.

A Stardust 1999-ben indult útjára, és küldetésének részeként porszemcséket gyűjtött be a Wild−2 üstökös csóvájából, majd azokat egy kapszulában visszajuttatatta a Földre, amikor 2006-ben újra bolygónk közelében járt. A NASA azért vágott bele a komplikált küldetésbe, mert az üstökösök egyes elméletek szerint azon állapotok kézzel fogható maradványai, amelyek a Naprendszer születése előtt uralkodtak az űr eme régiójában. Azóta persze kiderült, hogy a Stardust által a csóvából begyűjtött porszemek nem annyira érintetlenek, mint várták: a formálódó Nap hője felhevítette, megolvasztotta és átalakította ezeket, és csak ezt követően kerültek a rendszer legtávolabbi bolygóin túlra, hogy ott aztán üstökösök építőköveivé váljanak.

Ennek fényében különösen fontossá vált a küldetés másik része. Ennek keretében a Stardust 2000−2002 között összesen 200 napig gyűjtötte a csillagközi űrből érkező porszemcséket, vagyis teniszütőre emlékeztető kollektorát kinyújtva száguldott a galaxison át. A gyűjtőeszközt centiméteres vastagságban a legkönnyebb ismert szilárd anyag, azaz a szilárd füstként is emlegetett aerogél borította. A szakértők abban reménykedtek, hogy az ebbe becsapódó, 15 ezer kilométeres óránkénti sebesség fölött száguldó porszemek sértetlenül lassulnak le és eredeti állapotukban őrződnek majd meg.

Amint a mintagyűjtő panel visszaérkezett a Földre, világossá vált, hogy komoly milyen munkát igényel majd az esetlegesen sikerrel begyűjtött porszemek megtalálása az aerogélben. A kutatócsoport végül a nagyközönség segítségét kérte a gigantikusnak bizonyuló feladat megkönnyítésére. Mikroszkopikus részletességű felvételeket készítettek a kollektorról, majd bárki által elérhetővé tették ezeket a világhálón, és arra kérték az önkénteseket, hogy igyekezzenek becsapódásra utaló nyomokat azonosítani az aerogélben.

Több mint egymillió keresést követően a Stardust@home projekt résztvevői hét lehetséges becsapódásnyomot találtak a kollektor anyagában. Két részecske ezek közül 18 ezer km/óra alatti sebességgel érte el a mintagyűjtő felszínét, és beágyazódott az aerogélbe. Egy porszem olyan nagy sebességű volt, hogy nem hagyott hátra anyagából semmit, csak az a járat látható, amelyet a gélen áthaladva magának vájt. Négy másik részecske az aerogélt kívülről keretező alufólián keresztül érkezett, a fólia egy részét is magával ragadva az általuk képezett kráterbe.

„Elképesztően nagy eredmény, hogy a Stardust csapata idáig eljutott” – mondja Scott Messenger, a NASA űrbéli kémiával foglalkozó kutatója, aki szerint a porszemek a legnagyobb kihívást jelentő földön kívüli minták az emberiség történetében. Annak igazolása érdekében, hogy kiderüljön, valóban csillagközi anyagról van szó, ahogy azt a porszemek sebessége alapján valószínűsítik, a következő fázisban a kutatók kiemelik a porszemeket az aerogélből, és izotópanalízisnek vetik alá ezeket. Ez szintén fáradságos, sok odafigyelést igénylő feladat lesz, hiszen elképesztően pici a tanulmányozandó anyag.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward