Három napja is van egy furcsa bolygónak

Bár a csillagászok szerint a Tejútrendszer bolygóinak többsége több csillagot tartalmazó rendszerekben kering, egyelőre nem sok olyan rendszert ismerünk, mint a KOI–5.

Három napja is van egy furcsa bolygónak

Az 1800 fényévnyire található hármascsillag bolygóját először a NASA Kepler űrtávcsövével észlelték 2009-ben, akkor azonban a részletesebb megfigyelést elhalasztották a könnyebb célpontok megtalálása érdekében. Ez utólag nagyon gyümölcsöző döntésnek bizonyult, hiszen a Kepler pályafutása során 4760 exobolygó-jelöltet észlelt, amelyeknek eddig nagyjából a felét sikerült megerősíteni.

A KOI–5Ab katalógusnevű jelöltet tehát azért nem firtatták tovább, mert túl bonyolultnak tűnt az eset, és mellette több ezer egyszerűbben detektálhatónak tűnő jelöltről tudtak. A bolygójelölt vizsgálatát így hosszú időre elhalasztották, David Ciardi, a NASA exobolygó-kutatója és kollégái azonban nemrégiben ismét elővették a régi adatokat, illetve az űrügynökség új űrtávcsövével, a TESS-szel és más, felszíni távcsövekkel, többek közt a hawaii Keck segítségével is megvizsgálták a rendszert.

Ilyen módon végre sikerült megerősíteniük a hármascsillag körüli bolygó jelenlétét, és azt is, hogy az elképesztően érdekes pályán kering. A planéta jelenlétét a fedési módszerrel és radiális sebességméréssel is megerősítették, az egyik során a csillag elhalványulását vizsgálták, ahogy a bolygó áthalad előtte, a másik során pedig a csillag imbolygását, amit a bolygó gravitációja vált ki.

Az eredmények alapján a KOI–5Ab valószínűleg egy gázóriás, amely nagyjából akkora, mint a Neptunusz. A rendszerben, ahogy már említettük, három csillag is van, és ezek egyike körül kering a bolygó. A planéta öt földi nap alatt kerüli meg a KOI–5A-t, amely a KOI–5B-vel kering szoros kettősben. A két csillag 30 év alatt kerüli meg egymást, a harmadik, a KOI–5C pedig a kettős körül kering, nagyjából 400 éves pályán.

Galéria megnyitása

A KOI–5Ab pályája nemcsak cirkumsztelláris (egy csillag körüli) helyzete miatt érdekes, hanem azért is, mert a keringési síkja nem esik egybe a rendszer két központi csillagának keringési síkjával. Ami viszont ellentmond a hagyományos bolygóképződési elméleteknek, amelyek szerint az égitestek az ilyen többes rendszerekben is egyetlen protoplanetáris korongból formálódnak, ami viszont egységes pályasíkokat eredményezne. A szakértők jelenleg azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy ebben az esetben is így történhetett a formálódás, de a komplex gravitációs viszonyok miatt az eredetileg más pályasíkon és távolabb keringő bolygó közelebb került csillagához, és döntött pályára állt.

A csillagászok becslése szerint az összes bolygórendszer nagyjából 10 százaléka tartalmaz három csillagot, a kettőscsillagok aránya pedig ennél sokkal nagyobb (a Tejútrendszerben akár a 85 százalékot is elérheti a többes csillagok aránya). Ennek ellenére a szakértők mostanáig nagyon kevés olyan planétát találtak, amely többes csillagok környékén kering. Ennek egyrészt oka lehet a KOI–5Ab kapcsán is alkalmazott halogatás és az észlelési nehézségek, vagyis hogy az ilyen komplex rendszereket még idő hiányában nem vizsgálták közelebbről vagy a jelek összetettsége miatt egyszerűen nem vették észre a bolygójelölteket. Másrészt az is lehetséges, hogy többes rendszerek eleve kevesebb bolygót tartalmaznak. Ennek hátterében a komplex gravitációs viszonyok állhatnak, amelyek esetlegesen megnehezítik a stabil pályájú bolygók formálódását.

Ha ez így van, az viszont leegyszerűsítheti az élet utáni kutatást a galaxisban, hiszen ebben az esetben a szakértők nagyobb valószínűséggel járnak sikerrel, ha az egy csillagos rendszerekre koncentrálnak. Tekintetbe véve azt is, hogy galaxisunk csillagainak háromnegyede vörös törpe, amelyek olyan intenzív kitöréseket produkálnak, ami jelenlegi ismereteink szerint kevéssé kedvez az életnek, az erre alkalmas rendszerek száma tovább csökken. Ennek alapján a Földön kívüli élet várható gyakorisága nagyon mérsékeltnek tűnik a Tejútrendszerben, még akkor is, ha 100 milliárd csillaggal számolva így is bőven akadnak majd ígéretes, és vizsgálatra váró jelöltek.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap