Hajóalagút épülhet Norvégiában

A világ első hajóalagútja a rendkívül mostoha időjárású Stad-félszigetet vágná át, jelentősen biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá téve a régió vízi közlekedését.

Hajóalagút épülhet Norvégiában

A norvég kormány támogatja a világ első hajóalagútjának megépítését, így egyre jobb esélyei vannak a régóta propagált tervezet megvalósulásának. Az alagút a 645 méteres magasságba emelkedő Stad-félsziget két oldalát kötné össze, amely elhelyezkedése és mostoha időjárása miatt jelentős akadályt képez a partmenti hajózásban. A 45 méter magas, 36 méter széles és 1,7 kilométer hosszú Stad-hajóalagút egyik legkeskenyebb részén vágná át a földnyelv tengerszinti rétegeinek tömör szikláját. Az útvonalat úgy építenék meg, hogy azt teherhajók és nagyobb utasszállítók is képesek legyenek használni.

Hajózást megkönnyítő, biztonságosabbá tevő csatornákat már az ókorban is építettek, a Norvég-tengert és az Északi-tengert összekötő tervezett alagúthoz hasonlót még soha nem hoztak létre. Az északi ország azonban világelsőnek számít alagútépítésben, többek közt itt található a Föld leghosszabb közúti alagútja, a Lærdal-alagút (24,51 km) is, így a tervezők szerint a hajóalagút megépítéséhez nem lesz szükség különösebb technikai újításokra. A hasonló vállalkozásoknál már megszokott módon vízteleníteni fogják a területet, amíg a fúrással elkészülnek, majd újra elárasztják azt. A furatot úgy alakítják ki, hogy benne 12 méter mélységű víz legyen.

A Stad-félsziget az ország legszelesebb területének számít, és a mostoha időjárás rendszeresen hátráltatja az azt megkerülni szándékozó hajókat. A második világháború befejeződése óta 46 baleset és 33 haláleset történt az útvonalon. 2004-ben egy 161 fős utasszállító szenvedett kis híján hajótörést a félsziget partjainál. A hajócsatorna elsődleges célja tehát nem az útvonal vagy a menetidő lerövidítése lesz, hiszen az áthaladás körülbelül annyi időt vesz majd igénybe, mintha az adott hajó egy kevésbé szeles napon megkerülné a félszigetet. A projekt fő célkitűzése, hogy biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tegye a régió tengeri közlekedését.

Az alapötlet egyéként egyáltalán nem tekinthető újnak: a Stad-hajóalagút megépítésének lehetősége először a 19. században merült fel, akkor azonban még a technikai és anyagi nehézségek megakadályozták megvalósulását. A tervezet a nyolcvanas években ismét napirendre került, és azóta komoly támogatói bázist szedett össze. Az elmúlt harminc évben 18 független tanulmány jelent meg arról, hogy milyen társadalmi és gazdasági előnyei lennének az alagút megépítésének. Az 1,7 milliárd koronás (221 millió euró) összköltségvetésű tervezetre még a norvég parlamentnek is rá kell bólintania, de ha minden kedvezően alakul, 2018-ban megkezdődhet az építkezés.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward