Az angol állam az Oxfordi Egyetem és londoni Imperial College kutatóinak adott engedélyt, és támogatást a fejlesztésre, a tesztelés pedig még a héten elkezdődhet. Az oxfordi kutatócsoport márciusban kezdett 18–55 éves, egészséges önkénteseket toborozni ChAdOx1 nCoV-19 néven futó vakcinájuk teszteléséhez. A ChAdOx1 egy csimpánzokból azonosított adenovírus-vektor, vagyis egy olyan virális komplex, amely nagy hatékonysággal juttatja be a sejtekbe rakományát, jelen esetben a SARS-CoV-2 genetikai szekvenciájának egy darabját.
A kérdéses virális vektor a vizsgálatok alapján egyetlen adag nyomán is erős immunválaszt vált ki. Mivel az így készült oltóanyag nem tartalmaz aktív SARS-CoV-2-t, nem válthat ki fertőzést a beoltottakban, így a gyerekek, az idősek és a krónikus betegek számára is biztonságos lehet. A vakcina tartalmazza ugyanakkor a koronavírus hírhedt fehérjetüskéinek genetikai kódját, így az immunrendszer a védőoltás beadása nyomán képes lesz felismerni ezt, és a vírussal való találkozáskor azonnali immunválaszt produkálni.
A kutatócsoport egyik tagja, Sarah Gilbert elmondása szerint úgy tervezik, hogy a következő egy hónapban 500 önkéntest oltanak be, majd ezt követően az idősebb korosztályon is tesztelni kezdik a vakcinát. Ha legoptimistább forgatókönyv szerint 2020 őszére juthatnak el a vakcina biztonságosságán túl annak hatásosságát is igazoló, 3. fázisú vizsgálatok végéig. Eddigre kedvező eredmények esetén elvileg az oltóanyag nagy mennyiségben való előállítása is megoldható lehet.
Ez azonban hangsúlyozottan a legkedvezőbb kimenetel, és rengeteg olyan tényező van, amely lassíthatja a vizsgálatok menetét, még akkor is, ha a védőoltás tökéletesen működik, amivel kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogy valóban így van-e. (Az ugyanis még mindig nem teljesen bizonyos, hogy a SARS-CoV-2 ellen kialakulnak olyan antitestek, amelyek hosszabb távon védettséget biztosítanak a megfertőződés ellen, márpedig ha nincsenek ilyenek, akkor a védőoltások sem fognak működni.) A vakcinatesztelés szempontjából fontos körülmény például, hogy a nyárra hogyan alakul a vírus terjedése a helyi populációkban, mondja Gilbert, hozzátéve, hogy a kutatás felgyorsítása érdekében arra is nyitottak, hogy más országokat is bevonjanak a vizsgálatba.
Ami az Imperial College vakcináját illeti Robin Shattock és társai február óta dolgoznak egy RNS-vakcinán, amely az állatkísérletek alapján képes lehet a SARS-CoV-2-t semlegesítő antitestek termelését kiváltani. A módszer alkalmazása során lényegében mRNS-t juttatnak be a sejtekbe, amely aztán önmagát sokszorosítva a vírus fehérjetüskéinek termelésére utasítja a sejteket, amelyek ellen aztán ellenanyagot termel a szervezet. A kutatócsoport júniusban kezdi meg az emberi tesztelést, először egészséges önkénteseken, utána pedig gyorsított ütemben szeretnék folytatni a 2. és 3. fázisú vizsgálatokkal.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg legalább 70 vakcinajelölt van fejlesztés alatt a SARS-CoV-2 ellen, ezek közül azonban eddig csak néhány jutott el a klinikai tesztelésig.
