Rohamosan csökken a Naprendszer egyik legismertebb és legnagyobb vihara, a Jupiter légkörében található Nagy Vörös Folt kiterjedése. A hetvenes években még 23 ezer kilométeres hosszanti átmérővel rendelkező ovális folt a Hubble legújabb felvételein már csak 16 500 kilométeresnek látszik. A mérések alapján az átmérő jelenleg évente 900 kilométerrel csökken, és egyelőre nem tudni, hogy milyen okból.
A Nagy Vörös Foltot először a 17. században észlelték a csillagászok a gázóriás felszínén. Egy meglehetősen stabilnak tűnő, gigantikus anticiklonról van szó, amely 7 nap alatt ér körbe a bolygó légkörében. A jellegzetes, vöröses, ovális forma a kisebb távcsövekkel is remekül észlelhető, ez azonban nem feltétlenül marad így, ha a zsugorodás tovább folytatódik. A szakértők szerint a folyamat nem mostanában kezdődött, bár napjainkban kifejezetten gyorsulni látszik. A becslések szerint a 19. század vége felé még 41 ezer kilométer hosszan nyúlt el a vihar, az utóbbi évek adatai alapján azonban már nemcsak méreteiben látszik csökkenni, hanem alakja is változik: oválisról egyre inkább kerekké válik.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az anticiklon végső sorsa. A Jupiter légköre rendkívül változékony, és mi, külső megfigyelők csak a vastag felhőréteg tetejére vethetünk pillantást. Az égitest tucatnyi egész bolygóra kiterjedő viharral rendelkezik, amelyek hol feltűnnek, hol elhalványulnak. 2010-ben a barna sávok egyike például hónapokra teljesen eltűnt a szem elől, ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a légköri jelenség megszűnt volna. A szakértők elmondása szerint a vihar csak a megszokottnál mélyebbre süllyedt, és fölötte fehér ammóniafelhők formálódtak, amelyek ideiglenesen eltakarták a sávot.
A Nagy Vörös Folt ugyanakkor kifejezetten zsugorodni látszik a felvételeken, vagyis nem úgy tűnik, hogy egyszerűen eltűnik a felhőrétegek alatt. Ezt alakjának megváltozása is alátámasztja. Az egyik feltevés szerint az anticiklon más viharokat nyel el, és esetleg ezek változtathatják meg belső dinamikáját. Biztosat azonban egyelőre nem lehet állítani. Az mindenesetre a kutatók szerint valószínűtlennek tűnik, hogy a vihar egyszerűen szétoszlik a következő évtizedekben, mivel a Földnél nagyobb méretű légköri jelenség akkora energiákat tárol, hogy azok nem tűnhetnek el nyomtalanul. A folyamatosan zajló változások megfigyelése révén azonban talán bepillantást nyerhetünk abba, hogy mi is működteti a Naprendszer leghatalmasabb légköri jelenségét.
