Gondolatokkal irányítható minihelikoptert alkottak

A Minnesotai Egyetem kutatói olyan agy-számítógép interfészt fejlesztettek ki, amelynek révén mindenféle invazív műtét nélkül, kizárólag egy elektródákkal telepakolt sapkát viselve lehetséges gondolatokkal irányítani egy apró helikopter repülését. 

Gondolatokkal irányítható minihelikoptert alkottak

A Minnesotai Egyetem kutatói olyan agy-számítógép interfészt hoztak létre, amelynek révén lehetséges gondolatokkal irányítani egy apró helikopter repülését, és mindehhez nincs szükség arra, hogy az irányítót invazív műtéti eljárásoknak tegyék ki, mindössze egy elektródákkal telepakolt sapkát kell viselnie. A fejlesztők azt remélik, hogy az eljárás más területeken is alkalmazható lehet, például a mesterséges végtagok kontrollálása során. Napjaink legmagasabb technológiai szintű protéziseinek működtetéséhez komoly műtétekre van szükség, hiszen az irányítást lehetővé tevő elektródákat be kell ültetni a testbe.

Az amerikai kutatók reményei szerint az általuk létrehozott rendszerrel ugyanezt egyszerűbben is meg lehet majd oldani, és ezzel szélesebb körben alkalmazhatóvá válik az irányítható művégtagok technológiája. Ennek a projektnek az előkészítéseként hozták létre a szakértők a gondolatirányítású helikoptert. Az aprócska jármű nem az első kategóriájában, hiszen 2010-ben az Illinois-i Egyetem kutatói már létrehoztak egy hasonló rendszert: esetükben a légi jármű fix magasságban repült, irányítója pedig szigorúan csak azt tudta meghatározni, hogy jobbra vagy balra forduljon a levegőben.

Az új helikopter egy lépéssel előrébb tart, mivel az irányító a magasságon is változtatni tud, illetve a most kifejlesztett rendszer jóval precízebb kontrollt tesz lehetővé, mint elődje. A konkrét parancsok kiadásához az irányítónak egyfajta kézjelező rendszerben kell gondolkodnia: ha arra koncentrál, hogy jobb öklét ökölbe szorítsa, akkor a gép jobbra fordul, ha pedig arra gondol, hogy mindkét kezével öklöt formál, a helikopter emelkedésbe kezd. A mentális képek jellegzetes módon változtatnak ugyanis a motoros kéreg aktivitásán, amit a fejre helyezett EEG-elektródák megváltozott erejű és frekvenciájú jelekként érzékelnek. A jelek aztán a rendszerbe kapcsolt számítógép felé továbbítódnak, amely ezeket a helikopter által értelmezhető utasításokká alakítja át, majd a gép felé sugározza a parancsokat.

Az interfész finomhangolása hosszadalmas munka volt. A leendő pilóták elsőként egy képernyőn megjelenő kurzort mozgattak gondolataik révén, először csak jobbra és balra, majd fel és le is. Többen kiestek a jelöltek közül, mivel agyuk nem volt képes kellően tiszta, felismerhető jelek létrehozására, így a számítógép nem boldogult utasításaikkal. Bin He, a projekt vezetője szerint a sikerhez nagy szükség van az elme és a test minél tökéletesebb összhangjára: a kísérletezés során kiderült, hogy a rendszeresen meditálók vagy jógázók jóval sikeresebbek a kurzor manipulálásban, mint hasonló tevékenységeket nem folytató társaik.

A legjobban vizsgázó öt jelölt aztán megkezdhette a „pilótaprogramot”, vagyis az apró távirányítható modell vezérlésének gyakorlását. A precíziós kontrollt nagy habgyűrűk között való navigálással gyakorolták az irányítók, ahogy a mellékelt videón is látszik. Ami a jövőt illeti, a kutatócsoport már létrehozott egy EEG-vezérlésű robotkart, amely a helikopterhez hasonlóan két dimenzióban irányítható, következő lépésként pedig szeretnének még ennél is tovább menni, vagyis még precízebb utasítási információkat kibányászni az EEG-jelekből.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward