Glicint és foszfort találtak a Rosetta üstökösének kómájában

A felfedezés megerősíti azt az elméletet, amely szerint az élet bizonyos összetevőit kisebb égitestek szállíthatták a Földre a bolygó kialakulása után.

Glicint és foszfort találtak a Rosetta üstökösének kómájában

Az élet egyes hozzávalóit azonosította a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül a Rosetta űrszonda, amely lassan két éve kíséri Nap körüli útján az égitestet. A földi élettel kapcsolatban egy ideje már feltételezik a szakértők, hogy elképzelhető, hogy annak alapvető építőköveinek egy részét, a vizet és bizonyos szerves molekulákat aszteroidák és üstökösök szállították bolygónkra, miután az létrejött, és kellően lehűlt.

Az említett kisebb égitestek vizsgálata ugyanakkor ellentmondásos eredményeket hozott, mert bár akadnak olyan üstökösök és aszteroidák, amelyek a Föld óceánjaihoz hasonló izotópösszetételű vizet hordoznak, a legközelebbről tanulmányozott kométa, a Csurjumov–Geraszimenko nem tartozik ezek közé. Amikor ez kiderült, komolyan megingott az előzőekben említett teória a földi víz és az élet eredetéről.

Az üstökös vizsgálata kapcsán most nyilvánosságra került eredmények azonban ismét azt erősítik meg, hogy ha a földi vízkészletekért nem is feltétlenül a Rosettáéhoz hasonló üstökösök felelnek, ezek is tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek az általunk ismert élethez szükségesek. Ilyenek például bizonyos aminosavak, amelyek közül a legegyszerűbb, a glicin űrbéli jelenlétét már Wild 2 üstökös csóvájából vett minták is igazolni látszottak 2006-ban. Ezen eredmények kapcsán azonban nem lehetett kizárni, hogy nem a porminták utólagos, földi szennyezése hozta-e meg a sokak által régóta várt felfedezést.

A Rosetta mérései ugyanakkor arra utalnak, hogy az előbbi eredmények valóságosak voltak. A szonda többször is mintát vett az üstökös légköréből, a kómából, és abban rendre sikerült glicint detektálnia. „Ez az első vitathatatlan vizsgálat, amely glicin jelenlétét mutatja ki egy üstökös körül” – mondja Kathrin Altwegg, a szonda ROSINA nevű tömegspektrométerének adatait elemző csapat vezetője.

A műszer ráadásul olyan szerves molekulákat is talált a kómában, amelyek a glicin előanyagai lehetnek, így a további vizsgálatok talán arra is rávilágíthatnak, hogy milyen folyamatok során keletkezik az aminosav az üstökösön, teszi hozzá a kutató. A Rosetta először 2014 októberében, az üstököstől 10 kilométerre detektálta az aminosavat, majd ismét sikerült kimutatnia annak jelenlétét 2015 márciusában is, amikor 15–30 kilométerre volt az üstökösmagtól. A napközelség előtti hónapban, ahogy az üstökös felszíne egyre aktívabbá vált, a biztonsági okokból az égitesttől 200 kilométerre eltávolodó, de a kitörések miatt jelentős mennyiségű porral körülvett Rosetta többször is detektált glicint.

Altwegg elmondása szerint szoros összefüggés látszik kibontakozni a por helyi mennyisége és a glicin szintje között, ami arra utalhat, hogy az aminosav a porszemek jeges kérgéből szabadul fel, ahogy azok megolvadnak a Nap melegétől. A glicin nem nevezhető túlságosan illékonynak, hiszen csak 150 °C körül kezd gázneművé válni, ami azt jelenti, hogy a felszín alacsony hőmérséklete miatt csak kis mennyiségben szabadul fel. A glicin az egyetlen aminosav, amelyről ismert, hogy folyékony víz jelenléte nélkül is létrejöhet. A Rosetta által szintén detektált előanyagok és ez a tény azt sugallja, hogy az aminosav a jeges porszemek belsejében, talán a jég ultraibolya besugárzása során formálódik.

A másik érdekes felfedezés, hogy a Rosetta foszfort is detektált a kómában, amely szintén kulcsfontosságú a földi élethez, hiszen ennek hiányában nem létezne a DNS és a sejtmembrán, a kémiai elem ráadásul a sejtek energiatárolásában és -transzportjában is kulcsszerepet játszik. Ahogy Hervé Cottin, az eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője megjegyzi, a Föld korai időszakával kapcsolatban rengeteg a bizonytalanság.

Ha azt feltételezzük, hogy üstökösök szállították a felszínre az élet néhány hozzávalóját, akkor is óriási evolúciós rés van ezek megérkezése és az első életformák kialakulása között, de ha az említett építőkövek nem külső forrásból érkeztek, még nehezebben magyarázható meg az egész folyamat. Az üstökösök a Naprendszer kialakulása óta nagyon keveset változtak, így közvetlen hozzáférést nyújtanak a múlthoz, és ahhoz is, hogy milyen összetevőket tartalmazhatott az az ősleves, amelyben kialakultak az első élőlények a Földön, mondja a kutató.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward