Gélbe nyomtatnának élő szerveket

A Floridai Egyetem kutatóinak módszerével egy napon talán a legbonyolultabb érrendszert, és a legösszetettebb sejtrétegeket is lehetséges lesz kinyomtatni.

Gélbe nyomtatnának élő szerveket

Bár a sejtekkel való 3D nyomtatás nagyon ígéretesnek tűnik, ami a beültethető szervek létrehozását illeti, a bonyolultabb szövetek és struktúrák nyomtatására egyelőre nem sikerült kiforrott módszert kidolgozni. A Floridai Egyetem kutatói által kiötlött metódusazonban talán megoldást jelenthet a problémákra, de legalábbis remélhetőleg segít rátalálni a szervnyomtatás helyes útjára. A szakértők ugyanis úgy kívánják megelőzni, hogy nyomtatás közben a szerkezet saját súlya alatt összerogyjon, hogy egy speciális gélben építik fel a struktúrát.

Az akrilsav-polimerből álló anyag nagyjából olyan állagú, mint a kézfertőtlenítő gélek, ami első hallásra nagyon hígnak tűnhet, valójában azonban pontosan elég tartást ad az épülő struktúrának ahhoz, hogy azt akármilyen elágazóra és rétegzettre lehessen nyomtatni. Erre pedig nagy szükség van, hiszen az összetett szervek laborbeli létrehozása során jelenleg a legnagyobb problémát a vérellátás megoldása jelenti. Ehhez ugyanis egy rendkívül bonyolult érrendszerre van szükség, hogy a szövetek minden sejtjéhez eljussanak a tápanyagok és az oxigén.

Az új eljárással azonban a legvékonyabb erek is létrehozhatók, amelyek hálózata a gél alátámasztásának hiányában összeomlana, mielőtt képessé válna megtartani magát. Thomas Angelini, a kutatás vezetője és kollégái már élő sejtekkel is tesztelték az eljárást, és egyebek mellett kezdetleges emberi ereket nyomtattak, illetve a kutyák veséjének összetett szerkezetét is megkísérelték utánozni. A rendszer ugyanakkor nem csak élő anyag nyomtatására használható: a kutatók szilikonból, hidrogélből és más polimerekből felépítették a nyomtatóval egyik kollégájuk agyának modelljét is az arról készült CT-felvételek alapján. A végtermék konzisztenciájában annyira hasonlít az emberi agyra, hogy egy ilyen másolat kiváló lehet például arra, hogy a sebészek gyakoroljanak rajta egy-egy műtét előtt, kitapasztalva az adott beteg agyának jellegzetességeit.

Az eljárás egyik hátránya, hogy a gél jelenleg még nem szerves, így nem képes a kinyomtatott szöveteket életben tartani, mondja Jennifer Lewis, a Harvard kutatója. Ezen túl az is fejlesztésre szorul, hogy nagyon kicsi struktúrák létrehozására sem alkalmas a rendszer, mivel ezek egyszerűen nem állnak meg a gélben, hanem átcsusszannak rajta. Angelini szerint azonban az eljárás hiányosságai ellenére is fontos lépést jelenthet a beültethető összetett szervek nyomtatása felé.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward