Furcsán tágul a Cassiopeia A szupernóva-maradvány

A Chandra űrtávcső 13 évnyi felvételei alapján a buboréknak vannak olyan részei, amelyek befelé haladnak, nem pedig kifelé.

Furcsán tágul a Cassiopeia A szupernóva-maradvány

A Chandra űrtávcső nemrég ünnepelte 20. születésnapját, hiszen 1999. július 23-án indult az űrbe a Columbia űrrepülőgéppel. A röntgentartományban vizsgálódó űreszköz forradalmi változásokat hozott a csillagászatba, hiszen ezek a nagy energiájú fotonok rendszerint nem hatolnak be a földi légkörbe, így a felszínről nem nagyon láthatók. A Chandrával ráadásul a kialakítása miatt minden korábbinál részletgazdagabb képek készülhettek a mélyégi objektumokról.

Az egyik első ilyen, amelyet az űrtávcső megvizsgált, a Cassiopeia A nevű szupernóva-maradvány volt. Ezt évtizedekkel ezelőtt fedezték fel a szakértők a Cassiopeia csillagképben, ahol a legerősebb rádióforrásnak számít. A látható tartományban ugyanakkor alig látszik, a látható fény fotonjait ugyanis elnyeli a Föld és a maradvány közötti tetemes mennyiségű gáz és por. A röntgenfotonok számára viszont ezek nem jelentenek problémát, így amikor a Chandra először készített képet az objektumról, annak sosem látott részleteit derítette fel.

Az azóta eltelt évek során az űrtávcső rendszeresen visszatért erre a célpontra, és a szakértők nemrégiben közzétettek egy videót, amelyben 2000–2013 közötti fotókat helyeztek egymás után. A Cas A, ahogy már említettük egy szupernóva maradványa, vagyis egy élete végére ért csillag robbanása nyomán maradt hátra, a robbanás ereje pedig máig mozgatja az esemény során kidobódott törmeléket. Ez a buborék annyira gyorsan tágul, hogy 11 ezer fényév távolságból is észlelhető a mozgása, alig egy évtizednyi felvétel alapján is.

Ez látható a videón (kb. 2:00-tól), amelyen a változások jobb szemléltetése érdekében többször egymás után ismétlődik a kronologikus képsor. A felvételen a Hubble egyik fotója látható a háttérben. A képen feltűnő vékony kék vonalak azt a határfelületet jelzik, ahol a kifelé mozgó gáz beleütközik az űr korábban is ott lévő anyagával. Az ennek során keletkező lökéshullám felhevíti az anyagot, és egy része vissza is verődik, ami a többi törmeléket is hevíti. Az anyag saját mágneses tere szintén nagy sebességgel mozgatja az elektronokat, aminek nyomán röntgensugárzás bocsátódik ki, amit aztán a Chandra észlel.

Galéria megnyitása
A Cas A az optikai tartományban

Ezt a turbulens környezetet ábrázolják a Chandra felvételei, amelyek révén a szakértők még egy érdekességre felfigyeltek. A videón feltűnő kék nyilak olyan sűrűbb anyagcsomókra mutatnak, amelyek a visszafelé irányuló lökéshullámot annyira felgyorsítják, hogy ezeken a helyeken az anyag befelé mozog, nem pedig kifelé. A mágneses mező ezeken a helyeken még inkább felerősödik, így ezek még fényesebbek lesznek a Chandra fotóin.

Ez a viselkedés meglehetősen szokatlan egy ilyen fiatal szupernóvától, amelynek első fotonjai a becslések szerint mindössze 350 éve érték el a Földet, mondják a szakértők. Az új megfigyelések azt mutatják, hogy még mindig rengeteg dolog van, amit nem tudunk a Cas A-ról, annak ellenére sem, hogy a leginkább tanulmányozott csillagászati objektumok közé tartozik. Az pedig már önmagában lenyűgöző, hogy az űrtávcső lehetővé tette, hogy egy kozmikus léptékű változást ilyen látványosan és ilyen rövid időintervallumot vizsgálva nyomon követhessünk.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap