Az influenza vírusa folyamatosan és gyorsan változik, igazodva az immunrendszer védelmi intézkedéseihez, ezért is van szükség a védőoltás évenkénti megismétlésére. 2012 óta különösen aggasztó trendet figyeltek meg az A típusú influenza egy elterjedt fajtája, a H3N2 kapcsán. Az altípus további alcsoportjai, kládjai genetikailag minden évben egyre távolabb kerültek egymástól, egyre nehezebbé téve annak eldöntését, hogy melyik változat ártalmatlanított verziója kerüljön bele a szezonális védőoltásba.
A genetikai különbségek növekedésével ugyanis egyre inkább nőtt annak az esélye, hogy a a szezon előtt kiválasztott klád elleni immunvédelem nem vagy kevésbé lesz hatásos a többi klád ellen, amelyek közül aztán valamelyik gyorsan dominánssá válhat. Pontosan ez történt a 2017–2018-as szezonban, amikor az influenza elleni vakcina az Egyesült Államokban a beoltottak háromnegyedénél hatástalannak bizonyult, mivel egy olyan H3N2-klád kezdett dominánsan terjedni a népességben, amely ellen nem védett az oltás.
A világjárvány azonban a jelek szerint ennek a folyamatnak is betett, és összességében kezelhetőbbé tette az influenza elleni védekezést. A COVID-19 elleni védekező intézkedések, a maszkviselés, az iskolák bezárása és az utazási korlátozások miatt a legutóbbi influenzaszezon gyakorlatilag elmaradt, olyannyira, hogy a H3N2 kládjainak egyike a jelek szerint teljesen eltűnt. Ugyanez történt a B típusú influenza egyik fajtájával (B/Yamagata) is, ami azért is érdekes, mert a B típusok sokkal lassabban fejlődnek, mint az A típusú törzsek, így elképzelhető, hogy ez örökre eltűnt.
Sem az A típusú 3c3.A kládot, sem a B/Yamagatát nem észlelték több mint egy éve sehol a világon, ami komoly hatással lehet a védőoltások fejlesztésére és az influenzavírusok sokféleségére. Az emberi influenza két fő típusra az A-ra és a B-re osztható. Az A típusnak jelenleg két olyan altípusa van, amely emberek között terjed, a H1N1 és a H3N2. Ezek további alfajták, kládokra oszlanak szét, és a H2N3 mostanáig sokkal változatosabb volt, mint a H1N1.
A B típusú influenza nem altípusokra, hanem filogenetikai leszármazási vonalakra oszlik, ezek a B/Victoria és a B/Yamagata, amelyek közül az utóbbi években az egyik mindig belekerült a három komponensű védőoltásba, az újabb, négy komponensű vakcinákba pedig mindkét változatot belerakták az adott szezonra legveszélyesebbnek tartott H1N1- és H3N2-klád mellett.
Ha viszont a B/Yamagata tényleg kihalt, a három komponensű vakcinák újra nagyobb védettséget biztosíthatnak, a H3N2 genetikai sokféleségének csökkenésével pedig jelentősen csökkenhet annak az esélye, hogy a szakértők rossz kládot választanak ki a vakcinába. A kérdéses vírusvariánsok kihalását ugyanakkor még nem lehet biztosra venni, figyelmeztetnek a szakértők. Lehetséges, hogy ezek észrevétlenül átvészelték az elmúlt évet olyan régiókban, ahol lazábbak voltak a járvány elleni intézkedések, és amint lehetőségük nyílik rá, újra felbukkannak.
Az ugyanakkor mindenképpen árulkodó, hogy míg egy tipikus évben nagyjából 20 ezer különböző influenzavírus-szekvenciát töltenek fel a GISAID nevű nemzetközi adatbázisba, idén csak 200 feltöltés történt. Erre részben biztosan az a magyarázat, hogy a laborokban a SARS-CoV-2-vel kapcsolatos munkát helyezték előtérbe, valamint hogy az emberek kisebb számban jutottak el orvoshoz nem COVID-19-hez köthető tünetekkel, de az is bizonyos, hogy sokkal kevesebb influenzafertőzés történt, mint amennyi szokott. Ami valóban lecsökkenthette a vírus diverzitását. A megszokott 5–6 H3N2-kládból például jelenleg csak 2–3 van jelen a világon értékelhető mértékben, mondják a szakértők.
Az emberi influenzatörzsek persze bármikor bővülhetnek egyéb forrásból a genetikai változásokon túl is. Éppen a napokban érkezett a hír, hogy Kínában a H10N3 nevű madárinfluenza altípust először figyelték meg emberben. A hasonló ugrásokra fontos ügyelni, ugyanakkor a H10N3 a szakértők szerint nem valószínű, hogy komolyabb gondokat okoz a jövőben. Az altípus a madarak körében is elég ritka, enyhe tüneteket okoz, és egyelőre semmi jele annak, hogy emberről emberre is képes lenne terjedni.
